A kolozsvári emlékállítás történetéről jelentek meg könyvek

(MTI) Jakab Albert Zsolt, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a kolozsvári emlékállításról írt és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megvédett doktori disszertációját írta át és adatta ki könyvek formájában.
    

Az Ez a kő tétetett? Az emlékezet helyei Kolozsváron (1440-2012) című kötetben 768 kolozsvári emléktábla, emlékhely leírása, fényképe szerepel. A legrégebbi felirat 1440-ből származik, és a kolozsmonostori plébániatemplom napóráján emlékeztet Antonius apátra; a legújabbat Denis Sinor (Zsinór Dénes) Kelet-kutatónak állították 2012 júniusában. 
    

Az adattár a városban már nem fellelhető, történeti anyagot is felöleli. Megmutatja, hogy a kolozsvári társadalom milyennek látta és hogyan használta a múltját, hogyan fogta fel és örökítette meg a múló időt, melyek az emlékezet helyei. 
    

Amint a szerző elmondta, a kötet a történészeknek, művészettörténészeknek, antropológusoknak helytörténeti forrásként hasznosítható, ugyanakkor olvasmányként is szolgálhat a város múltjával ismerkedni vágyók számára. Megemlítette, hogy csak a kolozsvári Bethlen Bástya, amelyben a könyvbemutatót tartották, hét emléktáblával, emlékhellyel szerepel a kötetben. 
    

Az Emlékállítás és emlékezési gyakorlat - A kulturális emlékezet reprezentációi Kolozsváron című könyv Jakab Albert Zsolt tanulmányát, a témával kapcsolatos megállapításait tartalmazza. A munkát méltató Keszeg Vilmos néprajzkutató az elvégzett munka szakszerűségét hangsúlyozta. Mint elmondta, a könyvből kibontakozik, hogy "Kolozsváron hogyan statuálódik és alakul szociális cselekvéssé az emlékezés, milyen tartalmak megörökítésére és elevenen tartására vállalkozik a társadalom, s az ezt irányító társadalmi elit". Keszeg Vilmos szerint a kötetekből az is kibontakozik, hogyan alakul ki Kolozsváron az emlékezés óhatatlanul ünnepélyes beszédmódja.
    

Mindkét kötetet a Kriza János Néprajzi Társaság és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adta ki.