Balassi, Berzsenyi és Nagy László, akik hódolattal tekintettek a verseikben megidézett hölgyek szemöldökére, nem sejthették, hogy a 21. század ’20-as éveiben a szemöldökök korát éli a divatvilág. Hogy lesz olyan foglalkozás, amelyet szemöldökstylistnak neveznek. És hogy a nők egy része három-négyhetente kínzóágyra fekszik avégre, hogy a megfelelő ívet kínálja újabb, esetleges versek témájaként. Nos, ha ez a tortúra kell ahhoz, hogy olyan megejtően szép hexameterek szülessenek ma is a szemöldökről, mint Mezősi Miklósé, akkor kétségkívül megéri:
„Vissza se tér az idő, meglásd, majd úgy repül el,
mint valamely távolba igyekvő barna szemöldök”.
Azt bizonnyal kijelenthetjük, hogy a lírában meglehetősen ritka a szemöldök dicsérete ahhoz képest, amennyit kap a szem, az orca, a száj vagy a homlok. Pedig az említettek mellett a szemöldök is az arc szépnek ítélhető része (talán még kicsit indokolhatóbban is, mint a bizonyos hölgyek orra alatt árnyékló pihék, melyektől a Krúdy-hősök alsó ajka azonnal remegni kezd).
Mind a hiányzó, mind a túl bozontos szemöldök sok fejtörést szerzett már a művészetet hivatalból magyarázóknak. A Mona Lisától Frida Kahlóig ívelő út azonban most nem kozmetikai, hanem nyelvi-irodalmi megfontolásokkal lesz kikövezve. Figyeljük meg például, hogy az emotikonok a szemöldök sematikus ábrázolásával képesek a legkülönfélébb érzelmeket kifejezni: természetesen, hiszen a szem és a száj mellett ez az arc legmozgékonyabb része. Részben ezért meglepő, hogy a lírában alig fejeződik ki a szemöldöknek ez az érzelmeket hatásosan közvetítő, átütő beszédessége.
Ha szemmel verni lehet, akkor mennyivel inkább lehet a kard formájú szemöldökkel! Szinte érthetetlen, hogy költőink nem használták ki azt az összehangzásbeli potenciált, hogy a szemöldök tartalmazza az öl, sőt az öldök(öl) hangsort is. A szem öldököl, a szemöldök öl, az erre specializálódott kozmetikus pedig napi hat órát szemöldököl. És az sem tesz rosszat ennek az egész szemöldökrejtélynek, hogy az etimológusok meglehetősen tanácstalanok a szó eredetét illetően.
Nézzük hát közelebbről a magyar líra három legbájosabb szemöldökét! „Feltámada napom fénye / szemüldek fekete széne” – írja Balassi: itt csupán szépségjegy, a nő dicséretének összetevője. Berzsenyinél már izgalmasabb a helyzet: „Sem béhunyt szememet fel nem igézheti / Lollim barna szemöldöke”. A szemöldök természetfeletti ereje, világteremtő és pusztító hatalma szerepel Berzsenyi Fohászkodás című versében is. A folklórban az igézés fő eszköze a szem: A közelítő télben ennek helyét veszi át a szemöldök. Azaz csak venné, mert a feltámasztás, a szerelem általi életre keltés lehetősége már nem áll fenn.
Valószínűleg a szemöldök ívére, formájára vonatkoztatható metafora a Kesergő szerelem 89. dalában a szemöldöke szivárvány-fordulat (Kisfaludy). A szivárványra fölfeszülő Nagy Lászlónál azonban gyanakodjunk, hogy többről van szó. E fő-fő igéző életművében a szivárvány ugyanis nem egyszeri metafora, hanem annak egészén átívelő motívum, szinte mindenütt valamilyen szakrális-mágikus összefüggésben. A ráolvasással és egyéb praktikákkal megidézett Báthori Gábor szivárványos úton átível szeretőjéhez (Szépasszonyok mondókái Gábrielre). A Menyegzőben szivárványos babonazápor hull az ifjú párra. „Te szivárvány-szemöldökű, / Napvilág lánya, lángölű” – így kezdődik a Himnusz minden időben. Természetes, hogy a szivárvány-szemöldök is egy igéző erejű nőé: a varjakat döggé daloló
sor egyértelművé teszi ezt. A berzsenyis barna szemöldökkel szemben a szivárvány-szemöldök képes sorsot formálni, életre igézni, megváltó erejűvé emelkedni.
A három lírikus mellett szükséges Krúdyról is szólni, aki ugyan a prózában jeleskedik, de a szemöldököt méltatva egészen lírai fordulatokat vesz. Nála a szemöldök nem valamely járulék az arcon, hanem a lényegi dolgok szimbóluma, ami titkos, mély összefüggéseket tár fel a látható és láthatatlan között. A nők szemöldökei bizonyosan valamely őskori írásjelt példáznak a homlokon. Ezek a szemöldökök jegyezték a nők neveit a régmúlt időkben. (…) ha sokáig nézte egy idegen nő szemöldökét, lassan rájött a nő keresztnevére.
De még tovább megy, és ex cathedra kijelentéseket tesz az érzelmi élet és a szemöldökvonal összefüggésére vonatkozóan is: kis csavarral oda jutunk, hogy Krúdy számára a szemöldök a lélek tükre.
A méltatók névsora tehát kétséget kizáróan elsőrangú: a lírai szemöldök már csak ezért is megér egy efféle minikurzust.
