Nagy László
Hírmozaik – április 9.
Újranyit a Vasarely-múzeum, a magyar film hete, ELTE Szemle, a Csíksomlyói passió Gödöllőn, illusztrációk a falakon, életre kelt irodalom.
Budai Ilona a népdalok gyűjtését, tanítását és terjesztését tartotta élete fő céljának
Hetvenöt éve, 1951. április 3-án született Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes, aki a hetvenes évek derekától gyűjtött népdalokat a környező országok magyarlakta vidékein, tíz éven át tanított népdalt a Magyar Rádióban, és a táncházmozgalomban is fontos szerepet vállalt.
Mi lett volna, ha Nagy László nem a festőállványt dobja az árokba, hanem az íróeszközöket?
Jánosi Zoltán és Kondor-Szilágyi Mária A világ képeiben mi vagyunk című, Nagy László képzőművészeti alkotásait összegyűjtő albumának ünnepi bemutatójára látogathattak el az érdeklődők.
Forradalmi koncert, Dalí divatvíziói és Nagy László, a képzőművész – Programajánló
Körkép az összmagyar néptánckultúráról, forradalmi koncert és táncház a Fonóban, könyvbemutató a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Dalí divatvíziói Debrecenben, iLand-koncert a Várkert Bazárban – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Nagy László költőként és képzőművészként is a legnagyobbak között szárnyalt
Nagy László születésének 100. évfordulója alkalmából kötettel tiszteleg az MMA Kiadó a Kossuth-díjas költő emléke előtt. „A világ képeiben mi vagyunk” Nagy László, a képzőművész című hiánypótló album a lírikus képzőművészeti munkásságának szerepét, jelentőségét foglalja össze és helyezi méltó polcra.
Január 30-án történt
„Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig” – fogalmazta az 1978. január 30-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, Nagy László. Az eredetileg festőnek készülő és grafikusként is kitűnő művész a huszadik századi magyar költészet meghatározó alakja volt, és olyan kötetek fűződnek a nevéhez, mint a Tűnj el fájás, A tüzér és a rozs, a Deres majális, a Ki viszi át a szerelmet és a Himnusz minden időben.
A múlt erőt ad a jövő megéléséhez
A Nemzeti Táncszínházban szembesülhetünk Zsuráfszky Zoltán stílusokon, időn, műfajokon átívelő tehetségével.
(Szép)irodalmi felhők
A szocializmust építő rendszerben (ha jól emlékezem) ötven amerikai dollárt lehetett vásárolni, ha nem a többi, ugyancsak szovjet vazallus országba szeretett volna valaki utazni. Ennek ellenére feleségemmel a kevéske valutával eljutottunk Japánba a Szovjetunión keresztül, az ottani költségekre, repülőjegyre, szállodára és egyebekre nem volt szükséges a kapitalista pénz.
Bolhakaszárnya és bársony-kiscsikó
Mit jelent a bársony-kiscsikó vagy a bánat-boglya? Húsz magyar szakos hallgató értelmezésén keresztül derül ki, hogyan hat ma is a száz éve született Nagy László egyedi szóalkotó képessége.
Vers, ami látszik
A képvers, más néven kalligram, a költészet és a vizualitás változatos keresztmetszete. Egy olyan műfaj, amelyben a forma kiemelt – és sokszor igen látványos – kifejezőeszköz.
Nagy László neki faragott falovat
Csak az a vers maradandó, amelyik a változások dinamizmusában fölmutatja a szenvedő, a szerető, a küzdő, a magát meg nem adó embert, a hiteles emberi arcot.
Nagy László életét végigkísérte a szorongás és a halálfélelem
Száz éve, 1925. július 17-én született Nagy László Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, az 1945 utáni költőnemzedék emblematikus alakja, A nap jegyese, A vasárnap gyönyöre és a Jönnek a harangok értem című verseskötetek szerzője.
Július 17-én történt
„A sorsomban semmit nem érzek feleslegesnek. Mindent adománynak tartok, mert így mindent feloldhattam-felmutathattam a művészet segítségével” – fogalmazta az 1914. július 17-én született Tolnay Klári. A kétszeres Kossuth-díjas színésznőt többek között a Macskajáték, az Adáshiba és a Ványa bácsi című színdarabban, illetve a Pacsirta, a Rokonok és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című filmben láthattunk.
Felavatták Nagy László költő szobrát a Hungarikum Ligetben
Felavatták pénteken Nagy László szobrát a költő születésének centenáriuma alkalmából a Hungarikum Ligetben, Lakiteleken.