Portré

Iancu Laura: A sóhajtás a szív nyelve

Iancu Laura József Attila-díjas író, költő és néprajzkutató munkáiban a moldvai magyar sors, az anyanyelv, a hit és az emberi kötődések kérdései fonódnak össze.

Paulovkin Boglárka: Az olvasó könnyen csalódhat, ha a borító mást ígér

„Ne a borítója alapján ítéld meg a könyvet” – szól a mondás, a valóságban azonban éppen a borító az, ami először megszólít bennünket egy könyvesboltban.

Szente Anita: Itt bizony mindenki benne volt az anyaság sűrűjében

Mit lehet kezdeni a túl sok tanáccsal, és mit jelent a gyakorlatban a gyerek iránti tisztelet? Szente Anita irodalomterapeutával az anyaság hétköznapi dilemmáiról beszélgettünk.

Lévay Petra: Az igazi szemléletformálás, amikor fel sem tűnik az illető fogyatékossága

Mi történik, ha egy mesekönyv nem pusztán a fogyatékosságról akar beszélni, hanem egyszerűen teret ad egy olyan hősnek, amilyen ritkán jelenik meg a történetekben?

Faár Tamara: Az olvasói tapasztalatok az influenszereknél is erősebbek

Faár Tamara, a Faltól falig csatorna vezetője szerint az online közegben nem az influenszerhang a legerősebb, hanem az egymásra rétegződő olvasói tapasztalatok.

Programok

Mészáros Tibor: Az emberi ellentmondásosságot nagyon fontosnak tartom

Mészáros Tibor irodalomtörténész kutatómunkája nyomán jelenhetett meg többek közt Márai Sándor naplóinak eddig legteljesebb kiadása és több kiállítás létrehozásában is közreműködött itthon és külföldön.

Lőrincz P. Gabriella: Amíg él az ember, addig kell elrendezni a dolgokat

Nagymamák, anyák és örökölt minták: Lőrincz P. Gabriella költővel beszélgettünk az anyaképről, a mamaversekről, a „reklámanyaság” nyomásáról és arról, hogyan válik a hit megtartó erővé.

Bóta Tímea: Bármi lehet, ami megnyomhatja bennünk az identitásgombot

Ha igaz, hogy „az vagy, amit olvasol”, akkor csak olvasnom kell és bármi lehetek.

Singer Magdolna: Egy könyv óriási erőt adhat a gyászban

A Palackposta olvasás-népszerűsítő cikksorozat „Olvass a gyászról” tematikus hónapjában Singer Magdolna íróval, gyásztanácsadóval beszélgetünk.

Glózer Rita: Az irodalom keresi az útját a digitális térben

Az olvasás nem tűnik el, csak átalakul: képernyő, algoritmusok és új platformok között keresi a helyét. Mi változik, és mi marad ugyanaz?

Dr. Nagy Attila: A gyerek első pedagógusa a szülő

Dr. Nagy Attila olvasáskutató évtizedeken át foglalkozott az olvasási szokások, az olvasóvá válás és a kulturális háttér összefüggéseinek vizsgálatával.

Gyurkovics Tamás: Nem volt célom bárkit megnyugtatni

Mi történik, ha egy bűnös nem érez bűntudatot – és egy ártatlan igen? Gyurkovics Tamás regényei ezekből a morális repedésekből építkeznek. A Migrén lipcsei bemutatója kapcsán beszélgettünk.

L. Stipkovits Erika: A pszichoterápiában nem a módszer a lényeg, hanem a kapcsolódás

L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológussal beszélgettünk a családról, kapcsolatokról, önismeretről és az önreflexió határairól.

Dr. Sipos Zsóka: A gyengén olvasó gyerekek kétharmada semmilyen fejlesztő programban nem részesül

Dr. Sipos Zsóka logopédus, olvasáskutatóval a lemaradó gyerekek kilátásairól és az olvasástanítás lehetséges megújításáról kérdeztük.

Az agy nem olvasásra készült, mégis megtanulja

Az írás „fagyasztott” beszéd, agyunk pedig bravúros hálózat. Csépe Valéria a diszlexia stigmáiról, a mélytanulásról és az MI-korszak kikerülhetetlen kihívásairól beszél.

Scheibner Tamás: A jelenlétében minden mondat könnyen kliséként lepleződik le

Bodor Ádámról a szerző kilencvenedik születésnapján Scheibner Tamással beszélgettünk.