Portré

Bármi lehet híd az olvasáshoz

Németh Vladimirral és Holló-Vaskó Péterrel beszélgettünk arról, lehet-e a képregény híd az olvasáshoz, miért külön világ a manga, és milyen jelentősége van a képi világnak egy ilyen kiadványnál.

Dr. Maksa Gyula: A képregény önálló olvasási forma

Dr. Maksa Gyulával beszélgettünk arról, hol tart ma a magyar képregény, mitől több puszta gyerekműfajnál és hogyan válhat a könyvtárak, olvasók és alkotók közös ügyévé.

Usier Tamara: Már nem lesz lényeges, hogy mi a valóság és mi a kitaláció

Van egy olyan költői világ, ahol a népi mágia, a személyes emlékek és a képzelet határai elmosódnak és ahol tényleg bármi megtörténhet.

Vetle Lid Larssen: A világ egyik legzordabb pontján akartak maradandót létrehozni

Két magyar, egy norvég, és egy lehetetlen vállalkozás.

Dr. Frank Zita: A képregény valódi alternatíva a képernyő helyett

Dr. Frank Zitával beszélgettünk arról, hogyan működik ma egy képregénykiadó Magyarországon, milyen készségeket fejleszt, és miért lehet a képregény valódi alternatíva a képernyők világában.

Programok

Bánki Éva: Strukul Olaszország-imádata kicsit más, mint az enyém

Bánki Évát kérdeztük a magyar és az olasz történelmi regények sajátosságairól, valamint arról, hogyan ismerkedett meg a híres olasz szerző, Matteo Strukul munkásságával.

Cserháti Éva: Egy jól megírt szereplő el tud vinni a hátán egy krimit

Cserháti Éva krimiíróval arról beszélgettünk, mi a jó krimi kulcsa, milyen szerepe lehet az olvasásban, és mitől izgalmas Arne Dahl érkezése a PesTextre.

Minden szava igazság, és minden szava hazugság

Visky András Júlia című drámája a szerző édesanyjának története, de nem csak: beszél szerelemről, várakozásról, hitről – és hogy mi minden másról, arról anyák napja alkalmából a szerzővel és a Júliát először játszó Szilágyi Enikővel beszélgettünk.

Iancu Laura: A sóhajtás a szív nyelve

Iancu Laura József Attila-díjas író, költő és néprajzkutató munkáiban a moldvai magyar sors, az anyanyelv, a hit és az emberi kötődések kérdései fonódnak össze.

Paulovkin Boglárka: Az olvasó könnyen csalódhat, ha a borító mást ígér

„Ne a borítója alapján ítéld meg a könyvet” – szól a mondás, a valóságban azonban éppen a borító az, ami először megszólít bennünket egy könyvesboltban.

Szente Anita: Itt bizony mindenki benne volt az anyaság sűrűjében

Mit lehet kezdeni a túl sok tanáccsal, és mit jelent a gyakorlatban a gyerek iránti tisztelet? Szente Anita irodalomterapeutával az anyaság hétköznapi dilemmáiról beszélgettünk.

Lévay Petra: Az igazi szemléletformálás, amikor fel sem tűnik az illető fogyatékossága

Mi történik, ha egy mesekönyv nem pusztán a fogyatékosságról akar beszélni, hanem egyszerűen teret ad egy olyan hősnek, amilyen ritkán jelenik meg a történetekben?

Faár Tamara: Az olvasói tapasztalatok az influenszereknél is erősebbek

Faár Tamara, a Faltól falig csatorna vezetője szerint az online közegben nem az influenszerhang a legerősebb, hanem az egymásra rétegződő olvasói tapasztalatok.

Mészáros Tibor: Az emberi ellentmondásosságot nagyon fontosnak tartom

Mészáros Tibor irodalomtörténész kutatómunkája nyomán jelenhetett meg többek közt Márai Sándor naplóinak eddig legteljesebb kiadása és több kiállítás létrehozásában is közreműködött itthon és külföldön.

Lőrincz P. Gabriella: Amíg él az ember, addig kell elrendezni a dolgokat

Nagymamák, anyák és örökölt minták: Lőrincz P. Gabriella költővel beszélgettünk az anyaképről, a mamaversekről, a „reklámanyaság” nyomásáról és arról, hogyan válik a hit megtartó erővé.

Bóta Tímea: Bármi lehet, ami megnyomhatja bennünk az identitásgombot

Ha igaz, hogy „az vagy, amit olvasol”, akkor csak olvasnom kell és bármi lehetek.