Portré
Cserháti Éva: Egy jól megírt szereplő el tud vinni a hátán egy krimit
Cserháti Éva krimiíróval arról beszélgettünk, mi a jó krimi kulcsa, milyen szerepe lehet az olvasásban, és mitől izgalmas Arne Dahl érkezése a PesTextre.
Minden szava igazság, és minden szava hazugság
Visky András Júlia című drámája a szerző édesanyjának története, de nem csak: beszél szerelemről, várakozásról, hitről – és hogy mi minden másról, arról anyák napja alkalmából a szerzővel és a Júliát először játszó Szilágyi Enikővel beszélgettünk.
Iancu Laura: A sóhajtás a szív nyelve
Iancu Laura József Attila-díjas író, költő és néprajzkutató munkáiban a moldvai magyar sors, az anyanyelv, a hit és az emberi kötődések kérdései fonódnak össze.
Paulovkin Boglárka: Az olvasó könnyen csalódhat, ha a borító mást ígér
„Ne a borítója alapján ítéld meg a könyvet” – szól a mondás, a valóságban azonban éppen a borító az, ami először megszólít bennünket egy könyvesboltban.
Szente Anita: Itt bizony mindenki benne volt az anyaság sűrűjében
Mit lehet kezdeni a túl sok tanáccsal, és mit jelent a gyakorlatban a gyerek iránti tisztelet? Szente Anita irodalomterapeutával az anyaság hétköznapi dilemmáiról beszélgettünk.
Lévay Petra: Az igazi szemléletformálás, amikor fel sem tűnik az illető fogyatékossága
Mi történik, ha egy mesekönyv nem pusztán a fogyatékosságról akar beszélni, hanem egyszerűen teret ad egy olyan hősnek, amilyen ritkán jelenik meg a történetekben?
Faár Tamara: Az olvasói tapasztalatok az influenszereknél is erősebbek
Faár Tamara, a Faltól falig csatorna vezetője szerint az online közegben nem az influenszerhang a legerősebb, hanem az egymásra rétegződő olvasói tapasztalatok.
Mészáros Tibor: Az emberi ellentmondásosságot nagyon fontosnak tartom
Mészáros Tibor irodalomtörténész kutatómunkája nyomán jelenhetett meg többek közt Márai Sándor naplóinak eddig legteljesebb kiadása és több kiállítás létrehozásában is közreműködött itthon és külföldön.
Lőrincz P. Gabriella: Amíg él az ember, addig kell elrendezni a dolgokat
Nagymamák, anyák és örökölt minták: Lőrincz P. Gabriella költővel beszélgettünk az anyaképről, a mamaversekről, a „reklámanyaság” nyomásáról és arról, hogyan válik a hit megtartó erővé.
Bóta Tímea: Bármi lehet, ami megnyomhatja bennünk az identitásgombot
Ha igaz, hogy „az vagy, amit olvasol”, akkor csak olvasnom kell és bármi lehetek.
Singer Magdolna: Egy könyv óriási erőt adhat a gyászban
A Palackposta olvasás-népszerűsítő cikksorozat „Olvass a gyászról” tematikus hónapjában Singer Magdolna íróval, gyásztanácsadóval beszélgetünk.
Glózer Rita: Az irodalom keresi az útját a digitális térben
Az olvasás nem tűnik el, csak átalakul: képernyő, algoritmusok és új platformok között keresi a helyét. Mi változik, és mi marad ugyanaz?
Dr. Nagy Attila: A gyerek első pedagógusa a szülő
Dr. Nagy Attila olvasáskutató évtizedeken át foglalkozott az olvasási szokások, az olvasóvá válás és a kulturális háttér összefüggéseinek vizsgálatával.
Gyurkovics Tamás: Nem volt célom bárkit megnyugtatni
Mi történik, ha egy bűnös nem érez bűntudatot – és egy ártatlan igen? Gyurkovics Tamás regényei ezekből a morális repedésekből építkeznek. A Migrén lipcsei bemutatója kapcsán beszélgettünk.
L. Stipkovits Erika: A pszichoterápiában nem a módszer a lényeg, hanem a kapcsolódás
L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológussal beszélgettünk a családról, kapcsolatokról, önismeretről és az önreflexió határairól.
Dr. Sipos Zsóka: A gyengén olvasó gyerekek kétharmada semmilyen fejlesztő programban nem részesül
Dr. Sipos Zsóka logopédus, olvasáskutatóval a lemaradó gyerekek kilátásairól és az olvasástanítás lehetséges megújításáról kérdeztük.