San-Jose_Samuel-Scott-3b_16.jpg

Régészeti övezetté nyilvánították, a pontos helyét mégis titokban tartják

Védett régészeti övezetté nyilvánította a kolumbiai kormány azt a helyet, ahol több mint háromszáz éve felbecsülhetetlen arany- és drágakőrakományával a spanyol San José gálya elsüllyedt a Karib-tengeren.

„Ez az első alkalom, hogy ilyen mélyen fekvő (600 méter) tenger alatti régészeti örökségi övezetet védetté nyilvánítanak, ez történelmi tettnek számít Latin-Amerikában” – közölte Juan David Correa kulturális miniszter, aki helyi idő szerint szerdán bemutatta a hajóroncshoz vezetett tudományos expedíció első szakaszát, amely kívülről vizsgálta meg a műkincset.

A spanyol armada egyik legnagyobb hajóját a brit haditengerészet süllyesztette el 1708. június 7-én a délnyugat-kolumbiai Rosario-szigetnél, Cartagena de Indias, Bolívar megye székhelye közelében. A gálya aranyat, ezüstöt és drágaköveket szállított az amerikai spanyol gyarmatokról V. Fülöp király udvara számára.

A védelmi és a kulturális minisztérium, valamint a Kolumbiai Antropológiai és Történelmi Intézet (ICANH) vezetésével folyó jelenlegi kutatás feladata a 2015-ben felfedezett hajóroncs felmérése. A kolumbiai hadsereg 2022-ben korábban kiadatlan képeket tett közzé a roncsról, a fotók négy korábbi felfedező misszió során készültek.


A San José pontos elhelyezkedését titokban tartják, hogy megóvják a kalózoktól és más rossz szándékú kincskeresőktől a történelem egyik legjelentősebb régészeti felfedezésének minősített leletet.
A hajóroncs lokalizálása óta azonban heves viták tárgya a fedélzetén található, több milliárd dollár értékűnek tartott szállítmány miatt.

Spanyolország magának követeli a tulajdonjogot egy UNESCO-egyezmény alapján, amelynek Kolumbia nem részese, a bolíviai őslakosok pedig azt állítják, hogy a hajó kincseit az ő földjeikről hurcolták el. Gustavo Petro kolumbiai elnök kormánya azt szeretné, ha az országában maradna a hajóroncs értékes rakománya, hozzájárulva a tudományhoz és a kultúrához.

Ez is érdekelheti

Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.

Római kori leletegyüttes a Hónap kincse

Ferramenta – Egy római kori vaseszköz-depólelet Pincehelyről címmel nyílt meg a szeptemberi hónap kincse az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban A rendhagyó régészeti, vastárgyakból álló depólelet a római császárkorból származik,  amely a Tolna megyei Pincehely határában látott napvilágot a múlt esztendőben. A leletegyüttes zömében mezőgazdasági és műhelymunkára utaló eszközöket tartalmaz, azonban van benne rendkívül értékes ereklye is, egy teljes épségében fennmaradt kulcskészlet.

Nyolcszáz év után újra megszólalt a keresztény világ legrégebbi orgonája

Kedden, a jeruzsálemi Szent Megváltó-kolostorban nyolc évszázad után újra megszólaltattak egy orgonát, amely a kutatók szerint a keresztény világ legrégebbi ilyen hangszere.

Campona Victrix – Kiállítóhely lett a római katonai tábor

Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Campona Victrix kiállítóhelyén az egykori római katonai tábor izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.