A művész - akinek februárban megjelent CD-je a maga dupla platinájával a világ komolyzenei hanglemezpiacán történelmet csinált - a művek kiválasztásánál ugyanis minden eddigi határon túlment. "A saját hatáskörömben megszüntettem azt a XX. századi, porlepte zenetörténészektől származó, önkényes kategóriát, hogy komolyzene és könnyűzene. Véleményem szerint csak jó zene van és rossz zene.
Bach, aki a lipcsei Tamás-templomban az emberi civilizáció legmélyebb zenedrámáit, a passiókat mutatta be, péntekenként a templom főkapujától 50 méterre lévő Zimmermann-féle kávéházban könnyed szvitmuzsikával, vagyis az akkori kor diszkózenéjével mulattatta a város aranyifjait. Száz évvel később Liszt Ferenc, akire zenetörténészek egy szemforgató része csak úgy óhajt emlékezni, mint szentéletű abbéra, miután két részre osztotta Európa hölgyközönségét, azokra, akik már voltak a szeretői, és azokra, akik majd lesznek, leült koncertjein a zongorához, és a kor legdivatosabb, mindenki által ismert operadallamaira és keringőire rögtönzött parafrázisokat. Mai értelemben vett komolyzenét alig játszott hangversenyein.
Az októberi zsinagóga-hangverseny címe is roppant szélsőségekről árulkodik tehát: Bachtól Harry Potterig. Helyet kap benne a Lipcsei Kántor egyik lenyűgöző súlyú és méretű "orgona-szimfóniája", a h-moll prelúdium és fúga, Beethoven Ötödik szimfóniája, mely döbbenetesen újszerű orgonán, Debussy Holdfénye, Hacsaturján ősbarbár Kardtánca, majd egy hirtelen stílusváltással eljátszuk a Csillagok háborúja és a Harry Potter című filmek kísérőzenéjéből készült, monumentális szvitet. Más-más korból származnak e zenék, de van egy közös tulajdonságuk: mindegyik gyönyörű muzsika." - nyilatkozta a művész.
(2007. október 28. 20:00 Dohány utcai zsinagóga (Budapest) -
Bachtól Harry Potterig - Varnus Xaver (orgona) koncertje)
