Hugyecz László építész családi archívumaiból nyílt kiállítás Sanghajban

Hugyecz László huszadik századi magyar építész korábban Kínában nem látott családi archívumaiból nyílt kiállítás a kelet-kínai Sanghaj történelmileg legjelentősebb részén, a Bundon.

A Hudec-kód című kiállítás Hugyecz  (Hudec) Lászlónak (1893–1958), a modern építészet kiemelkedő alakjának munkásságát, életútját és történetét eleveníti fel az építész által tervezett épületben.

Hudec László egy építkezésen, 1919. Fotó: Hudec Kulturális Alapítvány archívuma
Hugyecz László egy építkezésen, 1919. Fotó: Hudec Kulturális Alapítvány archívuma

Hugyecz László személyisége és öröksége hidat képez a kínai–magyar kulturális kapcsolatokban, így ezért is fontos, hogy megvalósul ez a kiállítás – mondta a budapesti Hudec Kulturális Alapítvány vezetője, Csejdy Virág, Hugyecz László unokahúga,  a kiállítás fő kurátora.

A kiállításnak a Hugyecz által tervezett és 1932-ben elkészült Christian Literature Society Building ad otthont, amely húsz évig saját építészeti irodájának is helyet adott. Az épület tervezésében öccse, Géza is közreműködött, aki 1933-ban bekövetkezett tragikus haláláig bátyja irodájában dolgozott.

A száz napig látható, kínai finanszírozású kiállítás fontosságát hangsúlyozva Csejdy Virág az MTI-nek elmondta, hogy Hugyecz építészeti és kulturális öröksége egyszerre képviseli Sanghaj háború előtti aranykorát és egy huszadik századi alkotó ember gondolkodását, aki nyitott volt az innovációra, a kulturális sokszínűségre, és túlélve a történelem viharait, belülről építkezett. A Hudec életének fontos momentumait és helyszíneit illusztráló legtöbb dokumentummal, személyes tárggyal, vázlataival, építészeti portfólióival, valamint az újonnan felújított 16 milliméteres filmjeivel most először találkozhatnak a sanghajiak, akik a kiállításhoz kapcsolódóan a téma köré szervezett különféle eseményeken is részt vehetnek majd.

A Grand Theatre Sanghajban. Fotó: Szalontai Ábel, 2009. Forrás: Hudec Kulturális Alapítvány
A Grand Theatre Sanghajban. Fotó: Szalontai Ábel, 2009. Forrás: Hudec Kulturális Alapítvány

A kiállítás társkurátora és kínai szervezője, Hu Ji-han elmondta, hogy 2024 február elején zárták be Sanghaj egyetlen Hugyecznek szentelt emlékhelyét, a Hudec Memorial Hallt, amely a kiváló építész egykori lakóházában volt tíz éven keresztül. Az év elején személyesen is részt vettem a záróünnepségen, ahol kígyózó sorokat láttam, rengetegen jöttek el, hogy elbúcsúzzanak az emlékhelytől. Ekkor úgy éreztem, hogy tennem kell valamit az ügy érdekében – mondta el Hu Ji-han az MTI-nek. Hu Ji-han, aki korábban több európai városban is dolgozott már, az év eleje óta folyamatosan Hugyecz életével foglalkozik, és az építész 29 évet felölelő sanghaji életéről, jellegzetes épületeiről digitális tartalmakat gyárt elsősorban kínai fiatalok számára. Szeretném megismertetni a fiatalabb kínai generációval a magyar építészt. A Hudec-kód nevet azért adtuk a kiállításnak, hogy ezáltal a kínai közönség egyfajta felfedezőként vesse bele magát Hugyecz életébe, úgymond interaktívan felderítsék annak rejtélyeit és kulturális örökségét, melyet hátrahagyott a nagyvárosban – fogalmazott.

Ez is érdekelheti

Oroszlán még nem volt a nyitáskor, a cirkusz mentette meg a csődtől, de ma is szeretjük az első magyar állatkertet

A megnyitó az 1866-os év egyik legfontosabb társasági eseménye volt, Ferenc József saját gyűjteményéből is hoztak állatokat, az első világháború alatt végig működött, de a második világégés után újra kellett építeni. Azóta népszerűsége töretlen, és az állatkerti világhálózat elismert tagjává vált. Százhatvan éve nyitott meg az állatkert Budapesten.

Királyoknak és oroszlánoknak is tervezett épületeket – száz éve hunyt el Hauszmann Alajos

„A jó épület hosszú idő múltán is igazolja alkotóját” – mondta a 100 éve, 1926 júliusában elhunyt Hauszmann Alajos építész, és nincs okunk kételkedni a szavaiban, különösen akkor, ha a fő műveire gondolunk, többek között a Budavári Palotára, az Erzsébet körúti New York-palotára, a Kossuth téri Királyi Kúriára.

Ráday Mihály fotói bizonyítják, hogy folyamatosan lopják a lándzsát a városvédő Pallasz Athéné kezéből

Csaknem pontosan öt éve, 2021. július 16-án hunyt el Ráday Mihály városvédő, televíziós és művészettörténész, aki évtizedeken át óvta és dokumentálta Budapest épített örökségét. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye által elindított Nem fekete-fehér című online tematikus oldalon mindenki számára hozzáférhetővé vált az értékőrző operatőr budapesti fotóhagyatéka.

Forintos-Berki Judit: Nem kell hogy városok egymással versenyezzenek

Forintos-Berki Judit ipari termék- és formatervező mérnök. Családjával Balatonalmádiba költözött, ahol helytörténeti sétákat vezet, bemutatva Almádi értékeit a korai modernizmustól a szocializmus építészetéig.