Hugyecz László építész családi archívumaiból nyílt kiállítás Sanghajban

Hugyecz László huszadik századi magyar építész korábban Kínában nem látott családi archívumaiból nyílt kiállítás a kelet-kínai Sanghaj történelmileg legjelentősebb részén, a Bundon.

A Hudec-kód című kiállítás Hugyecz  (Hudec) Lászlónak (1893–1958), a modern építészet kiemelkedő alakjának munkásságát, életútját és történetét eleveníti fel az építész által tervezett épületben.

Hudec László egy építkezésen, 1919. Fotó: Hudec Kulturális Alapítvány archívuma
Hugyecz László egy építkezésen, 1919. Fotó: Hudec Kulturális Alapítvány archívuma

Hugyecz László személyisége és öröksége hidat képez a kínai–magyar kulturális kapcsolatokban, így ezért is fontos, hogy megvalósul ez a kiállítás – mondta a budapesti Hudec Kulturális Alapítvány vezetője, Csejdy Virág, Hugyecz László unokahúga,  a kiállítás fő kurátora.

A kiállításnak a Hugyecz által tervezett és 1932-ben elkészült Christian Literature Society Building ad otthont, amely húsz évig saját építészeti irodájának is helyet adott. Az épület tervezésében öccse, Géza is közreműködött, aki 1933-ban bekövetkezett tragikus haláláig bátyja irodájában dolgozott.

A száz napig látható, kínai finanszírozású kiállítás fontosságát hangsúlyozva Csejdy Virág az MTI-nek elmondta, hogy Hugyecz építészeti és kulturális öröksége egyszerre képviseli Sanghaj háború előtti aranykorát és egy huszadik századi alkotó ember gondolkodását, aki nyitott volt az innovációra, a kulturális sokszínűségre, és túlélve a történelem viharait, belülről építkezett. A Hudec életének fontos momentumait és helyszíneit illusztráló legtöbb dokumentummal, személyes tárggyal, vázlataival, építészeti portfólióival, valamint az újonnan felújított 16 milliméteres filmjeivel most először találkozhatnak a sanghajiak, akik a kiállításhoz kapcsolódóan a téma köré szervezett különféle eseményeken is részt vehetnek majd.

A Grand Theatre Sanghajban. Fotó: Szalontai Ábel, 2009. Forrás: Hudec Kulturális Alapítvány
A Grand Theatre Sanghajban. Fotó: Szalontai Ábel, 2009. Forrás: Hudec Kulturális Alapítvány

A kiállítás társkurátora és kínai szervezője, Hu Ji-han elmondta, hogy 2024 február elején zárták be Sanghaj egyetlen Hugyecznek szentelt emlékhelyét, a Hudec Memorial Hallt, amely a kiváló építész egykori lakóházában volt tíz éven keresztül. Az év elején személyesen is részt vettem a záróünnepségen, ahol kígyózó sorokat láttam, rengetegen jöttek el, hogy elbúcsúzzanak az emlékhelytől. Ekkor úgy éreztem, hogy tennem kell valamit az ügy érdekében – mondta el Hu Ji-han az MTI-nek. Hu Ji-han, aki korábban több európai városban is dolgozott már, az év eleje óta folyamatosan Hugyecz életével foglalkozik, és az építész 29 évet felölelő sanghaji életéről, jellegzetes épületeiről digitális tartalmakat gyárt elsősorban kínai fiatalok számára. Szeretném megismertetni a fiatalabb kínai generációval a magyar építészt. A Hudec-kód nevet azért adtuk a kiállításnak, hogy ezáltal a kínai közönség egyfajta felfedezőként vesse bele magát Hugyecz életébe, úgymond interaktívan felderítsék annak rejtélyeit és kulturális örökségét, melyet hátrahagyott a nagyvárosban – fogalmazott.

Ez is érdekelheti

Zsúfolt utcák helyén született 150 éve a magyar főváros büszkesége

Másfél évszázados fennállását ünnepli idén a 2310 méter hosszú Andrássy út, amely Terézvároson át köti össze a belvárost a Városligettel. A földalattival együtt 2002 óta világörökségi védelmet élvez.

A Sándor-palota és a Magyar Államkincstár is megnyitja kapuit egy hétvége erejéig

Szeptember 19–20-án rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait, az épített örökség és a kulturális sokszínűség legjelentősebb hazai ünnepét.

Az építészek szerint nem őszinte szerkezet, kategóriájában mégis az egyik legszebb a Szabadság híd

Addig lopta ki valaki belőle az eredetileg Ferenc József által elhelyezett díszszegecset, mígnem inkább kivették belőle azt. Néhány éve majdnem betiltották a villamosforgalmat rajta, és időről időre bulihelyszínné válik. Nyolcvan éve adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat.

Oroszlán még nem volt a nyitáskor, a cirkusz mentette meg a csődtől, de ma is szeretjük az első magyar állatkertet

A megnyitó az 1866-os év egyik legfontosabb társasági eseménye volt, Ferenc József saját gyűjteményéből is hoztak állatokat, az első világháború alatt végig működött, de a második világégés után újra kellett építeni. Azóta népszerűsége töretlen, és az állatkerti világhálózat elismert tagjává vált. Százhatvan éve nyitott meg az állatkert Budapesten.