Még február 26-án indult az országban elsőként adósságrendezési eljárás Szigetvár önkormányzata ellen, mivel a város hatvanmillió forintnyi lejárt követelést halmozott fel. (Az évi kétmilliárd forintból gazdálkodó település teljes adósságállománya egyébként három és fél milliárd forintra rúg.) Az eljárás megindulása óta pénzügyi gondnok irányítja az önkormányzat gazdálkodását, aki első lépésben a városi zeneiskolának eddig biztosított évi húszmillió forintos önkormányzati kiegészítést vonta meg. Persze a milliárdos hiányt aligha tömik be ezzel a pénzzel...
Jellemző a magyar viszonyokra, hogy a csődbiztos jogszerűen jár el, hiszen az alapfokú művészetoktatás nem tartozik a helyi alapellátási feladatok közé. Ha tehát a fenntartó nem egészíti ki a növendékek után járó állami normatívát (hangszeres növendékek esetében évi 95 ezer forint), a zeneiskola működése ellehetetlenül. A művészeti oktatásra megszabott állami normatíva ugyanis nem fedezi a zeneoktatás tanerő- és taneszközigényét. Miközben a zeneiskolákból szervezett alapfokú művészetoktatási intézmények országszerte finanszírozási gondokkal küszködnek, ugyanabből az állami normatívából nagy létszámú csoportban oktatható művészeti ágak (például tánc) esetében akár nyereséget is lehet termelni, mint azt több újonnan indított, általában alapítványi fenntartású intézmény példája mutatja.
Szigetváron látszólag nem történt semmi március óta. Hiába suttogják városszerte, hogy nincs pénz, és a zeneiskolát bezárják, a megkezdett tanévet szerencsére nem lehet megszakítani. A művészetoktatás és a tanárok munkaviszonya tehát legalább nyárig biztosított, ám hogy az iskola 17 pedagógusa számára az esetleges elbocsátás után milyen elhelyezkedési lehetőségek nyílnának, abba jobb bele sem gondolni. A kistérségben ugyanis nincs más zeneiskola, s a környező városok művészetoktatási intézményei szintén megszorításokra kényszerültek.
A város és a kistérség vezetése mindenesetre a továbbműködtetés mellett kötelezte el magát, s folyamatosan keresik a megoldást. De honnan szerezzenek kiegészítő forrásokat? A szülőktől nem tudnak a jelenleginél magasabb térítési díjat kérni, hiszen a zeneiskolába járó gyerekek harmada hátrányos helyzetű. Felmerült, hogy helyi vállalkozókhoz forduljanak segítségért, ám ez nyilvánvalóan nem oldaná meg már középtávon sem a helyzetet. A szigetvári kistérségi fenntartású iskolarendszerben nincs felszabadítható tartalék; a leépítés pedig zsákutca: hiába folytatnák esetleg kevesebb tanárral és kevesebb növendékkel, ezzel párhuzamosan az állami normatíva is csökkenne. A végső megoldást ezért nem lehet várni helyi szinten, a vis maior keretből lehívható, remélt eseti kiegészítéstől.
A valódi megoldást valószínűleg az oktatási törvények újragondolása, a tíz éve változatlan, utóbbi évben 10%-kal csökkent oktatási normatíva differenciált emelése oldaná meg. Vagy az - mondta el a Fidelio.hu-nak Deichler András igazgató -, ha az alapfokú művészetoktatás bekerülne a helyi alapellátási feladatok közé, és az esélyegyenlőség jegyében az Oktatási Minisztérium területi alapon határozna meg egy olyan keretösszeget, amiből a jelenleginél lehetőleg nem kevesebb létszámú gyermek megfelelő színvonalú zeneoktatása biztosítható. Kérdés, hogy az állítólagosan küszöbön álló közigazgatási reform adhat-e választ ezekre a problémákra. Alighanem igen, ugyanis mint megtudtuk, a kistérség már kezdeményezte a fenntartói jogok átadását a megyének - legfrissebb értesüléseink szerint nem is sikertelenül. Bár a megyék anyagi helyzete sem túl rózsás, azon a szinten már kötelező feladat-ellátási körbe tartozik ugyanis az alapfokú művészetoktatás.
A lehetetlen helyzetet látva a Deichler András igazgató az országos szakmai szervezetekhez fordult segítségért, és figyelemfelkeltő akciót kezdeményezett. Április 28-án szerda délután 5 órakor a zeneiskola együttesei, művésztanárai, egykori és jelenlegi növendékei nagyszabású koncertet adnak a Szigetvári Vigadóban, melynek fővédnökségét Hoffmann Rózsa oktatáspolitikus vállalta el. A segélykiáltásnak szánt koncertet, melyet a tavalyi évben a csődeljárásról mit sem sejtve még Karai József zeneszerző estjeként kezdtek el tervezni, Ember Csaba, a Magyar Zenei és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke nyitja meg. Támogatókat és szimpatizánsokat az ország minden szegletéből várnak a szigetváriak. De ha személyesen nem is, virtuálisan mindenki megteheti, hogy ellátogat Szigetvárra. Az iskola honlapján némi kattintgatás után láthatók-hallhatók a fellépők, s ugyanitt megtalálhatók a Szigetvár és Térsége Zeneoktatásáért Alapítvány elérhetőségei is.
Névjegy - Weiner Leó Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szigetvár
A Szigetvári Zeneiskolát 1969-ben alapították, 1999. április 29-én vette fel az ötven éve elhunyt Weiner Leó zeneszerző, zenepedagógus nevét. A 17 fős tanári kar valamennyi tagja rendelkezik a munkakörére előírt főiskolai vagy egyetemi diplomával. Az intézmény 2007-ben kapta meg a Kiválóra Minősített Művészeti Iskola címet. Az intézmény fő profilja a klasszikus zene: tanszakain zongora, hegedű, gitár, magánének, réz- és fafúvósok, valamint szintetizátor és ütőhangszerek oktatása zajlik. Együttesei közül a legismertebb a 1986-ban alapított, nemzetközi B-kategóriás arany minősítéssel bíró Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar, melynek tagjai jelenlegi és régi növendékek. Emellett működik a gitárosokból, hegedűsökből, fuvolistákból és három zongoristából alakult Szívhúrosok zenekar, akik az együttest vezető Gersy Károly műveit, hangszereléseit és átiratait játsszák. Az intézmény falai közül kikerült neves muzsikusok között találjuk Bellai Eszter és Muskát András operaénekeseket, Virág Emese zongoraművészt, Solymosi Péter trombitaművészt. Az iskolában az 1990/1991-es tanévtől működik néptánc tanszak, jelenleg képzőművészeti oktatás (grafika) szak is zajlik. Az utóbbi években 300 növendék közül néhány tucat tanul rajzolni, és csaknem félszáz gyermek néptáncra jár. 2000-től a szigetvári intézmények egy többcélú intézményt alkotnak három óvodával, két általános iskolával, valamint a 2008/09-ben a Szigetvár-Dél-Zselic TKT fenntartása alá került három vidéki intézménnyel, középiskolával, iskola-óvodával és bölcsődével együtt.
