Az Ars Nova Copenhagen számos, nagy nemzetközi visszhangot kiváltó lemezfelvételt készített, fennállása óta ezernél is több koncertet adott Európában, Izraelben, Japánban, Dél-Amerikában és az Egyesült Államokban. Karnagyai sorában ott találjuk Bo Holtent és a magyar származású Vető Tamást. Dolgozott a kórussal Peter Philips (The Tallis Scholars), Bruno Turner (Pro Cantione Antiqua) és természetesen Paul Hillier (The Hilliard Ensemble, Theatre of Voices). A régi korok nagyhírű mesterei közül elsősorban Josquin, Tallis, Lasso, Palestrina és Taverner életműve áll a repertoár centrumában, de felfedeztetik közönségükkel Pierre de la Rue, Nicolas Gombert, Philipe de Magalhaes, Giaches de Wert vagy Jacob Obrecht művészetét is. A kortárs zeneszerzők között a skandináv komponisták (Per N?rg?rd, Ib N?rholm, Pelle Gudmundsen-Holmgreen, Sven-David Sandstr?m, Poul Ruders, Hans Abrahamsen) és világhírű szerzők (Takemitsu, Gorecki, Pärt, Terry Riley, John Cage) egyaránt megtalálható, több új mű világpremierjét köszönhetjük az Ars Nova Copenhagen-nek. A műfajközi kísérletektől sem idegenkedő énekkar híres jazz zenészekkel (például Jan Gabarek, Palle Mikkelborg, Pierre D?rge, Marilyn Mazur és Egberto Gismonti) is dolgozott már.
John Taverner: Kyrie Leroy; Gloria a "The Western Wind" miséből
A 16. század első felének legjelentősebb angol zeneszerzője John Taverner (1495k-1545) volt. Legtöbb miséjét gregorián cantus firmusra írta, egyetlen kivétel a The Western Wind Mass, mely a zenetörténet első világi dallamra épülő angol miséje. A népdal minden tételben (így a Gloriában is) kilencszer hangzik el. Miként Howard M. Brown megjegyzi, a mise valójában 'gigantikus variációsorozatnak tekinthető". Az önálló misetételként fennmaradt Kyrie Leroy ünnepi, díszes stílusa alapján feltehetően kiemelkedő alkalomra készült.
Thomas Tallis: The Lamentations (I. rész)
Thomas Tallis (1505-1585) a 16. századi angol zene egyik legnagyobb mestere, és mint oly sokan ebben a korban - Byrd, Tomkins, Gibbons - a Chapel Royal művésze volt. Egyik legjelentősebb munkája, a Lamentations of Jeremiah (Jeremiás siralmai) az 1570-es évek elején született, a nagyhét liturgiájához.
William Byrd: Agnus Dei (a Négyszólamú miséből)
Byrd (1543-1623) kortársai szerint "az angol nemzet leghíresebb muzsikusa és orgonistája" és "az angol zene atyja" volt. 1570-től Londonban élt, ahol két év múlva a Chapel Royal orgonistája lett, ebben az időszakban Tallis tanítványa is volt. Szinte a kor valamennyi vokális és hangszeres műfajában alkotott, komponált a protestáns angol (anthem és service) és római katolikus liturgia (latin motetták és misék) számára.
Karácsonyi dalok
Jellegzetes angol, eredetileg világi műfaj volt a carol. Korábban talán egyszólamú táncdallamok lehettek, a 14-15. századból azonban már csak énekelt formákról tudunk. A szövegek nagyon sokféle - morális, politikai és vallásos - téma körül csoportosultak, többségük azonban Szűz Máriát dicsőítő vagy Krisztus születését ünneplő költemény.
Március 21. 20:00 - Belvárosi Szent Mihály-templom
Ars Nova Copenhagen
Vezényel: Paul Hillier
