Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója hiánypótló rendezvényként értékelte a június végi eseménysort, hiszen a színházak ebben az időszakban már bezárnak, a koncertélet is elcsendesedik, és a nagyobb zenei fesztiválok is váratnak még magukra. Ahogy fogalmazott: "Eljött az ideje a Duna Karneválnak."
Bogyay Katalin szakállamtitkár, a rendezvény fővédnöke elmondta, hogy 2008 az Európai Unióban a kultúrák közötti párbeszéd éve, amihez a már évtizedes hagyományokra visszatekintő rendezvény nagyszerűen kapcsolódik. Az a művészi párbeszéd, ami ezt a rendezvényt jellemzi, egy inspirációs folyamatokat indíthat be, ami persze nem jönne létre olyan művészek nélkül, akik mélyen hisznek ebben. Abban a kulturális térben, amely a XXI. századra kialakult nagyon nagy a bőség, amiben a magyar kultúra sohasem fog elveszni, mert olyan megtermékenyítő hatással van a más kultúrák művészeire, hogy a feledést lehetetlenné teszik.
Mucsi János, a Duna Művészeti Társaság elnöke a műsorból szemezgetett, amikor elmondta, hogy a rendezvény olyan táncesttel kezdődik június 17-én, amely a reneszánsztól egészen az újkori hagyományokig mutatja be a tánc történetét. Június 18-án mutatják be a visegrádi országok - akikkel a kezdetektől jelen vannak a Duna KArneválon - új programjukat: ezúttal gyerekegyüttesek lépnek fel. Lesz természetesen szimfonikus zenekari koncert is, június 20-án, a Duna Szimfonikus Zenekar részvételével. A záró felvonulásra és táncgálára június 21-én kerül sor, a Hídünnephez csatlakozva.
A XIII. Duna Karnevál Gála, az Európai Tánc Karaván június 20-án lesz látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, melynek mottója: hagyományok közössége uniformitás nélkül. Mihályi Gábor és Juhász Zsolt koreográfusok és Mucsi János rendező-koreográfus a Magyar Állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes, bolgár, ciprusi, görög, olasz, spanyol, egyiptomi, török, cseh, lengyel, szlovák, erélyi, felvidéki és vajdasági együttesek táncosaival olyan táncképeket hoznak majd létre, amelyek az egyes népek saját hagyományait is bemutatják a nagy táncközösségre komponált jelenetek mellett. A táncmű képzeletbeli karavánként utazza be Európát, jó példával szolgálva, és bemutatva, hogyan erősíti egymást a hagyományőrzés és az újítás.
