Ma egyaránt helyet kap itt a klasszikus zene, az opera, a tánc, a dzsessz, a világzene, az igényes pop és a képzőművészet, s nem utolsó sorban otthonra lelet benne a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, a Ludwig Múzeum ? Kortárs Művészeti Múzeum és a Nemzeti Táncszínház. 2005-ben az intézmény nyilvános kulturális rendezvényeinek száma 471 volt, domináltak a komolyzenei programok 173 koncerttel. A Nemzeti Hangversenyterem, amely a Művészetek Palotájának legimpozánsabb terme, olyan világnagyságokat látott vendégül, mint Riccardo Chailly, Myung-Whun Chung Kobayashi Ken-Ichiro, Joshua Bell, Edita Gruberova, Vladimir Ashkenazy, William Christie, Sir Roger Norrington. A 2006-os program is igen sokrétű: a világzene egyik ?császárnője?, Cesaria Evora visszatér a palotába, lesz flamenco jazzfesztivál, koncertszerű operaelőadások, volt Kurtág-fesztivál, tart a Mozart-év, a Bartók-emlékév, lesz Liszt Fesztivál, valamint Nemzetközi Orgonafesztivál. 2005. január 8-ától március 14-ig ?hangolt? a Művészetek Palotája arra, hogy március 14-én ünnepélyes keretek között megnyisson a nagyközönség előtt. A Nemzeti Hangversenyterem próbaüzemének ideje alatt egymásnak adták a ?kilincset? az ország vezető szimfonikus zenekarai: januárban és februárban szinte naponta léptek fel vidékiek és budapestiek, ragyogó áttekintést nyújtva az ország zenekari életéről. Idén ezt a sorozatot tudatos szervezéssel Szimfonikus Körkép 2006 címmel rendezték meg: tizenhárom szimfonikus együttes egy-egy koncertjét élvezhette a közönség. Az ide évben az orgona hangolása ad okot a kíváncsiságra, a várakozásra. Az áprilisi próbakoncertek után júniusban nemzetközi fesztiválra válthat jegyet a publikum, a műsor változatossága, a fellépők művészi rangja érdemes a figyelemre. Ha még egy kicsit visszatekintünk, hogy felsoroljuk azokat a világnagyságokat, akik a pódiumra álltak az elmúlt egy esztendőben, a bőség zavarával küzdünk. Vegyük számba műfajok szerint ? a teljesség igénye nélkül ? legjelesebb vendégeinket. Az új évben nem kevesebb, mint 107 saját rendezésű komolyzenei hangversenyre válthatnak jegyet az érdeklődők, majdnem 40 gyermekprogram várja a családokat, s több mint 60 világzenei és jazz estre kerül sor. A táncművészet rajongói csaknem másfélszáz este indulhatnak a Fesztivál Színházba. Olyan különleges esték szemtanúi lehetnek például, amelyeken Markó Iván új élő előadásra készülő koreográfiáját láthatják: Beethoven IX. szimfóniája hangzik el neves szólistákkal, és Markó együttese táncol az Örömódára május 8-án, 9-én és 10-én. Jessye Norman dalműsorára május 16-án kerül sor, nem sokkal később érkezik ugyancsak a Nemzeti Hangversenyterembe az Orchestre des Champs-Elysées ? a három utolsó Mozart-szimfóniát Philippe Herreweghe vezényli. Már csak a Mozart-jubileum okán is lesz okuk ellátogatni az operarajongóknak a Művészetek Palotájába. Műsorra kerül a Don Giovanni a Theater an der Wien és híres prágai Marionett Színház előadásában, de hallható lesz a Figaro házassága is a bécsi Staatsoper társulatának előadásában. Egyedülálló vállalkozás a hagyományteremtő nyári Wagner-fesztivál: a tervek szerint minden évben, a Budapesti Wagner-napokon a névadó művei hangzanak fel a koncertteremben. Idén a Parsifal lesz műsoron részben koncertszerű előadásban, Christian Franz, Matti Salminen, Günter von Kannen, Tomasz Konieczny és Németh Judit előadásában, Fischer Ádám vezényletével. A világzene és a jazz köré szerveződő koncertek a kezdetektől fogva a legsikeresebb rendezvények közé tartoztak. Biztató, hogy a műfaj hazai és külföldi sztárjai jövőre is megfordulnak a Művészetek Palotájában. Jövő héten James Blood Ulmer lép pódiumra, májusban John Zorn, júniusban jön a Klezmatics, októberben pedig a libanoni Rahib Abou-Khalil ? mindegyik páratlan mester a maga műfajában. Végre teljes musical előadást is megtekinthetnek a látogatók: a Fesztivál Színházban talán a legjobb magyar alkotást, az Egy szerelem három éjszakáját, Hubay Miklós, Vas István és Ránki György művét, az itt rendezőként debütáló Kováts Kriszta elképzelése alapján, a Budapest Klezmer Band közreműködésével. A Bartók-évben eddig elhangzottak és ezután is sűrűn megszólalnak a korszakos jelentőségű komponista művei a házban, a kamarazenei szerelmesei örülhetnek: a Bartók Vonósnégyes névadója hat kvartettjét adja elő szeptemberben, két estén. Nyolc ?méretes? fesztivált rendezett a Művészetek Palotája: idén a sorozatok rövidebbek, és az egyes programok kicsit lazábban kötődnek egymáshoz, a Liszt Fesztivál, a Nemzetközi Orgonafesztivál, vagy a Prima Vista elnevezés inkább hivatott a közönség figyelmét felkelteni. A kisgyermekes családokat továbbra is várja a vasárnaponként a Cifra Palota, a gyermeknapon pedig ismét kiköltözik a ház az előtte lévő térre. Minden hónap utolsó szombatján a kortárs művészet kedvelői tölthetnek a Ludwig Múzeum falai között egész, élményekben gazdag napot ? reggel tíztől este tízig. Ami a születésnapi programokat illeti: március 14-én, kora délután a Művészetek Palotája nemcsak az ismert kapukat, hanem a színpadok mögé vezető ajtókat is kinyitja. Próbaüzem és premier előtt ismerhetik meg az érdeklődők az orgona hangját, a ház hangszereit, betekinthetnek egy táncpróbára, belehallgathatnak, hogyan készül az esti koncertre két világhírű ír zenekar, a Bavan és Rehom. Ebben a teremben megnézhetik az elmúlt évben rögzített emlékezetes pillanatokat: egyebek között az orgonaépítés nagy koncentrációt és szervezést igénylő munkájának mozzanatait.
