Bár kortárs műről van szó, mégsem kell diszharmóniára épülő, kísérletező zenére számítania az érdeklődőnek. A szicíliai származású francia zenész műveiben érezhető a francia népzene, a hagyományos szicíliai zene és a klasszikus opera hatása. Ösztönösen vonzódik a népi hangszerekhez, a különböző stílusok keveredéséhez, a rusztikus és klasszikus hangzások ötvözéséhez. Zeneszerzőként alapvetően az opera műfajához kötődik. A Victor Hugo regénye nyomán készült kétfelvonásos operájának szövegét fivéreivel, Fredericóval és a világhírű tenorral, Roberto Alagnával írta.
A XIX. század egyik legjelentősebb francia szerzőjét, a francia forradalom visszaéléseitől megcsömörlött Victor Hugót mélyen foglalkoztatta a halálbüntetés, melyet alapvetően ellenzett. Szövegeiben gyakran kitért erre a kérdéskörre, sőt egy egész regényt szentelt e témának. 1829-ben jelentette meg az Egy halálraítélt utolsó napja című művét, amely naplószerűen mutatja be egy kivégzésre váró férfi utolsó huszonnégy óráját. Nem tudjuk sem a férfi nevét, sem azt, hogy pontosan milyen bűnt követett el. Visszaemlékezésében életének utolsó hat hetét ismerhetjük meg: az utat, mely a pertől a guillotine-ig vezetett.
A regény szereplője egy átlagos ember, aki megérdemelt büntetésére várva az érzelmek legszélesebb skáláján vergődik: fél, aggódik, dühöt, keserűséget, lelkifurdalást érez, kétségbeesetten emlékszik vissza "régi" életére, lányára, szerelmeire, és egészen az utolsó percig reménykedik - anélkül, hogy valóban hinne benne - a királyi kegyelemben, melyet nem fog megkapni.
A Nadine Duffaut rendezésében és Nyári Zoltán főszereplésével színpadra kerülő előadás október 30-án, november 6-án, 8-án és 10-én a debreceni Csokonai Színházban, valamint november 3-án és 4-én a Szegedi Nemzeti Színházban tekinthető meg.
Korábban:
