Az 1972-es induláskor a Flora Purim, Airto Moreira, Joe Farrell, Stanley Clarke és Chick Corea alkotta Return To Forever főként latin fűszerezéssel ízesített jazzt játszott, a dalok többsége instrumentális szerzemény volt - de ez ugyebár nem is szokatlan a jazz világában. Első, saját magukról elnevezett lemezük megjelenését nem csak a szaksajtó üdvözölte dicsérő kritikákkal, hanem a nagyközönség is felfigyelt a különleges csapatra. Egy évvel később, a Spain című tízperces slágert tartalmazó második albumuk, a Light as a Feather már a legnagyobbak közé katapultálta a bandát; koncertjeik az egész világon telt házak előtt zajlottak.
Az igazi nagy változás azonban 1974-ben következett be, amikor az elektromos, instrumentális jazz-rock vált az együttes fő profiljává. Nemcsak a hangzás, de a banda összetétele is változott. Ebben a második felállásban mutatkozott be az akkor mindössze 19 éves olasz-amerikai gitárvirtuóz, Al Di Meola, és a stabil, ám rendkívül fantáziadús ritmusszekció, Clarke basszusgitáros és Lenny White dobos mellett Corea, aki nem csupán az elektromos Fender-zongora lehetőségeit aknázta ki, hanem tökéletesen illesztette bele muzsikájába a különböző szintetizátorokat is.
A Where Have I Known You Before című korongon hallható a műfaj egyik klasszikusa, a negyedórás Song For The Pharoah Kings, amelyet később szólókarrierjük során valamennyien műsorukra tűztek és az újraegyesülési turnén is természetesen a repertoár része lett.
A Corea-Di Meola-Clarke-White formáció - bár a tagok, ahogyan ez a jazz-ben szokás, mindig is megtartották külön útjaikat - 1976-ig állt fenn. 1983-ban megpróbálkoztak a visszatéréssel, de csupán néhány koncertet adtak, lemezt nem is készítettek. Most azonban már két hónapja úton van, és az is elképzelhető, hogy stúdióba is vonulnak.
2008. július 5. 20:00 Papp László Budapest Sportaréna - Return To Forever
