Elhunyt Gaál István

Zene

Gaál István

Gaál István Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát. Ügyelő volt a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán tanult tovább. Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott, Nemeskürty István irányításával.

Tiszai filmtanulmányai vezettek Sodrásban című első, nemzetközi sikerű játékfilmjéhez 1963-ban. A filmet az édesapja halála ihlette, és az a veszélyes játék, amivel gyerekkorában a barátaival iszapért buktak le a Tisza fenekére. Később Mészöly Miklós kisregényéből készítette el a Magasiskolát, ami Cannes-ban megkapta a zsűri különdíját. A Holt vidékben Törőcsik Marival forgatott a pusztuló magyar faluról. További fontos alkotásai a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Cserepek, a Római szonáta, az Isten teremtményei, az Éjszaka, a Gyökerek, a Rendhagyó párizsi leltár, a Keralai mozaikok, és utolsó nagyjátékfilmje, az 1985-ös Orfeusz és Eurydiké.

A kilencvenes években Indiában tartott mesterkurzusokat, Cannes-ban és más fesztiválokon zsűrizett. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 75 évet élt.