Szabó Miklós, a XX. századi magyar zenei élet egyik legnépszerűbb operaénekese Székesfehérváron született 1909. november 27-én. Már fehérvári ciszterci gimnazistaként rendszeresen énekelt különféle rendezvényeken. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar ? latin ? német ? olasz szakán bölcsészhallgató volt. Hangjára többen felfigyeltek és beajánlották a Budapesten élő Max Herzberg énektanárhoz, aki olyan tehetségesnek tartotta, hogy honorárium nélkül, magántanulóként tanította énekelni 1927-től 1930-ig. 1937-38-ban a Városi Színházhoz kötötte szerződés. 1939-től 1941-ig a Magyar Rádió, 1941-től 1946-ig az Operaház, 1946-tól 1948-ig a Vígopera tagja volt. 1948-tól 1957-ig az Országos Filharmónia szólistája volt, majd Vaszy Viktor kérésére 1957-től 1969-ig, nyugdíjba vonulásáig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekeseként bizonyította kiváló operaénekesi képességeit. Szabó Miklós művészi adottságai azonban sokkal szélesebb skálán mozogtak. A II. világháború előtt több magyar filmben szólistaként vagy vokálegyüttes tagjaként szerzett kellemes perceket a nézőknek-hallgatóknak. Pódiuménekesként főleg oratóriumok tenorszólóit énekelte világszínvonalon. (pl.: Bach: János passió, Verdi: Requiem, Bartók: Cantata profana, Honegger: Dávid király). Szívesen vett részt kortárs művek bemutatásában, népszerűsítésében (pl.: Sugár: Hősi ének ? oratórium, Horusitzky: Báthory Zsigmond ? opera). A Magyar Rádióval évtizedeken át volt gyümölcsöző kapcsolata, ezt bizonyítja több mint harmincnyolc órányi ún. ?zésített?, azaz nem letörölhető felvétele. Ezek között megtalálható pl. Erkel Hunyadi Lászlójának, Donizetti Lammermoori Luciájának (Gyurkovics Máriával és Svéd Sándorral készült) teljes felvétele, Horusitzky Báthory Zsigmond című operája, stb. Számos klasszikus operett- illetve operettrészlet-felvétel is őrzi hangját. (Offenbach, ifj. Johann Strauss, Lecocq, Karl Zeller, Suppé, Fall Leó, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Huszka Jenő, Fényes Szabolcs, Farkas Ferenc, Gyöngy Pál, Harmath Imre stb.). Műsorán szerepelt még több könnyű dal is. Nem idegenkedett a magyar nóták igényes előadásától sem, ezért egy másik közönségréteg is kedvelt művészeként tartotta számon. A Szegedi Nemzeti Színház operatársulatában eltöltött több mint tíz év volt operaénekesi karrierjének virágkora. Volt a Tosca Cavaradossija, a Manon Lescaut Des Grieux lovagja, a Pillangókisassszony Pinkertonja, a Don Pasquale Ernestója, a Traviata Alfrédja, Orff A Hold c. művének parasztlegénye, a Hunyadi László V. László királya, stb. V. László szerepét és a Bánk bán Ottóját a Szegedi Szabadtéri Játékokon is egyedülálló sikerrel alakította. Énekesi pályája mellett különösen igényes zenei műfordításaival segítette művész-társait magyar nyelvű produkcióikban. Huszonnyolc opera és oratórium szövegének magyar nyelvre ültetése mellett páratlanul sikeresek olasz dalfordításai is. Énekesként, rendkívüli muzikalitásával és a magyar nyelv szerelmeseként pontosan megtartotta a prozódiai és nyelvi követelményeket. Kitűnő érzékkel őrizte meg az eredeti szövegek költészetét úgy, hogy közben azok magyar nyelvű énekelhetősége is tökéletes maradt. Az olaszon és a németen kívül francia, orosz, finn, szlovák, svéd és spanyol nyelvből is fordított. Írói munkássága jelentős részét képezi számtalan, az alanyi líra körébe tartozó verse, versciklusa. Írt operaszövegkönyvet Dr. Vasady Balogh Lajos: Stuart Mária című színpadi művéhez. Más kortárs zeneszerzők is szívesen kértek tőle szövegeket műveikhez (pl. Fényes Szabolcs vagy Ribáry Antal). Erdélytől Floridáig című történelmi-ifjúsági regénye megjelent a Móra kiadónál, és az utolsó darabig elfogyott. Egy másik regénye, mely a magyar jakobinus mozgalommal foglalkozik, most is kiadóra vár. Sok klasszikus és kortárs magyar költő versét zenésítette meg, írt sikeres pesti dalokat (pl.: A Múzeum-kert előtt várlak én) és népies műdalokat is. Szabó Miklós nyugdíjasként is hatalmas munkabírással dolgozott tovább, rendszeres fellépései mellett fiatal énekeseket tanított, többeket ingyen, csupán tehetségük kibontakoztatásának öröméért. Soha nem utasított vissza jótékony célra rendezett műsorban való, ingyenes fellépésre szóló felkérést. Még nyolcvan éves korában is énekelt színpadi szerepet: a Turandot Altoum császárát a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Televíziós felvétel sajnos meglehetősen kevés készült róla. Magyarázható ez azzal, hogy fénykora megelőzte a TV elterjedését. Akad azért néhány operett-jelenet, ahol kitűnő pályatársaival szerepel együtt (Neményi Lili, Maleczky Oszkár, Sándor Judit, Gencsy Sári, Szilvássy Margit, Petress Zsuzsa stb.). Idős korában két portréfilm született róla, egyik a közszolgálati, másik a Duna televízióban. A Magyar Rádió is több portréműsor készített. Szabó Miklós kimagasló kultúrájú énekes volt. Ez egyaránt vonatkozik énektechnikájára, muzikalitására, stílus-készségére, szövegmondására, az operai alakok, az oratórium-szólók átélt megformálására és az ún. könnyű műfaj darabjainak igényes tolmácsolására. Sok nagysikerű beugrása bizonyította kitűnő felkészültségét. Liszt-díját és Érdemes Művész címét szegedi munkássága alatt kapta. Határozott egyénisége és visszahúzódó természete miatt soha nem volt az ?aktuális hatalom? kegyeltje, viszont az egész ország szeretete övezte élete során. Életművének elismeréseként nyolcvanadik évén túl vehette át a Köztársasági Érdemérem Tiszti Keresztjét. Szabó Miklós kilencven éves korában, 1999. május 22-én hunyt el Budapesten. Sebestyén János orgonaművész-professzor búcsúbeszédében ?tudós énekesnek? nevezte a művészt, aki hosszú pályája során a közönség több generációjának szerzett maradandó élményeket. Legkiválóbb felvételeinek lemezen való kiadása és írásai többségének megjelentetése még várat magára.
