(MTI) - A Dózsa című 1867-ben kelt opera kétszer 45 percesre redukált keresztmetszetét a Magyar Állami Operaházban adják elő, Kovács János vezényletével. A címszerepet Fekete Attila énekli március 22-én, közreműködik: a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) - jelentették be a sorozatot beharangozó sajtótájékoztatón.
A teljes mű csaknem wagneri méretű, és jelzi azt a néhány Erkel-operát érintő alapproblémát, hogy a zeneszerző fiai Gyula és Sándor milyen mértékben "dolgozott be" az apa művébe - a válasz a kutatókra vár.
A zenetörténettel függ össze a debreceni Csokonai Színház Bánk bán-előadása is. A mű a XX. században Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv és Rékai Nándor átdolgozásában vált népszerűvé.
Kocsár Balázs karmester, zeneigazgató úgy véli, hogy az a verzió, amelyet mintegy négy évnyi előadói gyakorlat után vetett papírra Erkel, hitelesebb. Erkel ismereteinél és koránál fogva belcanto stílusban komponált magyarosnak tartott verbunkos elemekkel, a múlt századi átdolgozás pedig verista alkotást faragott a műből.
Ennek a korai változatnak a friss partitúráját, Dolinszky Miklós zenetörténész munkáját az előadás napján, március 30-án (Thália Színház) tervezi megjelentetni az MTA Zenetudományi Intézete. Bánk bánt Cselóczki Tamás énekli.
A Brankovics György című zenedrámát a Kolozsvári Magyar Opera előadása vendégjátékában ismerheti meg a közönség, hiszen a művet több évtizeddel ezelőtt játszották csak Budapesten, az Erkel Színházban. A Thália Színházbeli, április 1-jei produkció karmestere és rendezője Selmeczi György, Brankovics György szerb vezér alakját Sándor Árpád kelti életre.
A következő napon a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában a Hunyadi László című opera kerül színre. A Győri Nemzeti Színház zenekarát és énekkarát Kaposi Gergely vezényli. A rendező, Káel Csaba, aki a Bánk bán-filmben történeti hűségű helyszíneket alkalmazott, a Hunyadi-előadáshoz Szendrényi Évától jelképszerű, könnyen mozgatható színpadkép-elemeket kért. Hunyadi Lászlót Soskó András, Gara Máriát Kertesi Ingrid énekli, Szilágyi Erzsébet Bellai Eszter lesz.
A Thália Színházban április 4-én a Bátori Mária és a Sarolta című művek keresztmetszetét játsszák Pál Tamás vezényletével, ő volt egyébként a Bánk bán-film zenei vezetője. Közreműködik: Fodor Beatrix, Lászó Boldizsár, Altorjay Tamás, Gábor Géza, Kiss András, Geiger Lajos, Kelemen Zoltán és a MÁV Szimfonikus Zenekar.
Az operának mint műfajnak a történelmi Magyarországon nem voltak előzményei, bár a hangszeres zenészek és a prózai színházak jelentős támogatást élveztek elsősorban az arisztokrácia részéről. Erkel a magyar zenei közéletben Liszt Pest-Budára költözéséig (1875) egyedüli zenészként töltött be jelentős szerepet. Felismerte a magyar témájú és magyar zenéjű operában rejlő lehetőségeket, és a társadalmi elvárásokat is figyelembe véve aknázta ki azokat.
Erkel tehát "missziós" tevékenységét csak úgy tudta beteljesíteni, hogy a magyar téma mellett a magyar nemzeti zene kérdését is kiemelt figyelemmel kezelte. Gondja volt a francia és olasz opera nyelvezetének elsajátítására, illetve hazai környezetbe történő átültetésére előbb a Nemzeti Színházban, majd a Magyar Állami Operaházban.
