Fiatal orosz tehetség a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén

Zene

(MTI) - Az estet vezénylő Kocsis Zoltán főzeneigazgató az évadot beharangozó szerdai budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, mivel anyagi lehetőségeik beszűkültek, híres sztármuzsikusokat nem tudnak meghívni. Hozzátette azonban, hogy van néhány felfedezettje, akik még nincsenek a nemzetközi koncertpiac előterében, de a magas színvonalat éppúgy hozzák, mint a "nagyok". Példaként a pénteki hangverseny főszereplőjét, a még kevésbé ismert Gyenyisz Kozsuhint említette.

     A mindössze 24 éves pianista Dmitri Baskirov osztályában végzett a madridi zeneművészeti főiskolán, majd 2006-ban harmadik lett a Leedsi Nemzetközi Zongoraversenyen. Schiff András ugyanitt 1975-ben érte el ezt a helyezést. Kozsuhin idén megnyerte a rangos brüsszeli Erzsébet királynő versenyt, és sokakat emlékeztet a régi nagy orosz zenész zsenikre, Emil Gilelszre, Richterre vagy Horowitz-ra.
    A pénteken elhangzó Prokofjev-versenymű keletkezésének története rendkívül érdekes. Bukta Julianna sajtóreferens elmondta, hogy Prokofjev barátja emlékének ajánlotta kompozícióját; M. A. Schmidthof zongoraművész, a pétervári konzervatórium növendéke 1913. április 27-én öngyilkosságot követett el. Utolsó levelét a zeneszerzőnek címezte, akit mélyen megrázott a tragikus eset. Később négy művét dedikálta Schmidthofnak.
    A II. zongoraversenyt 1913-ban mutattak be a 22 éves Prokofjev közreműködésével. A mű szenzációt keltett progresszív hangzásvilágával, ugyanakkor nem állt távol Csajkovszkij romantikájától. A darab kézirata a tűz martaléka lett a bolsevik forradalom alatt, ezért a komponista 1923-ban újra "összerakta" vázlataiból.
    A koncert második részében elhangzó mű Csajkovszkij utolsó, 1893-ban komponált VI. szimfóniája, amely mind közül a legsötétebb hangvételű. Az utókor számára a VI. szimfónia hangulatától aligha választható el, hogy a zeneszerző kilenc nappal az ősbemutató után öngyilkos lett, így a zenetörténet legmegrázóbb búcsúlevelét hagyva az utókorra.