(MTI) - A Vérnászt ebben az egyrészes változatában 2003-ban tűzte először műsorára a Magyar Állami Operaház - emlékeztetett Oberfrank Péter, az akkori és mostani előadás karmestere, aki Szegeden és egy budapesti fesztiválsorozatban is vezényelte már a darabot.
A karlsruhei meghívástól függetlenül is elővették volna Szokolay alkotását - jegyezte meg -, mivel ebben a szezonban is elkötelezett a dalszínház a magyar operák repertoáron tartása és bemutatása mellett.
A Federico García Lorca-színmű nyomán komponált, eredetileg három felvonásos mű rövidített verzióját már a zeneszerző, Szokolay Sándor is elfogadta, mert megtapasztalta, hogy így népszerű része a műsorrendnek, hiszen 2005-ig folyamatosan játszották - mondta a karmester, hozzátéve: az operairodalomban egyébként van rá példa, például Richard Straussé, hogy A rózsalovaghoz hasonló monumentális kompozíciók mellett Elektra-, Daphné- vagy Salome-méretű, "sűrű" darabokat is létrehozott.
A Vérnász ebben a formában jobban alkalmazkodik a mai emberek időérzékéhez, kimaradtak például olyan folklorisztikus elemek, zsánerképek, amelyek fékeznék az egyébként sodró erejű dráma lendületét - hangsúlyozta Oberfrank Péter.
A Vérnász korábbi főszereplői közül visszatér az Anyát éneklő Kovács Annamária, Vőlegényként Vadász Dániel, Leonardo alakjában Réti Attila, a Menyasszony szerepében Rálik Szilvia, Cselédasszonyként pedig Vajda Júlia.
A nyugdíjba vonult Airizer Csaba helyett Valter Ferenc formája meg az Apát, Sánta Jolán pedig Tass Ildikó Anyósát veszi át, Wierdl Eszter lassan tér vissza a színpadra szülési szabadságáról, így a Feleséget Herczenik Anna személyesíti meg.
A Hold két rövid, de próbatételnek számító szólamát, amely A rózsalovag olasz énekesének nehézségével ér föl, Boncsér Gergelyre bízta a ház - fűzte hozzá Oberfrank Péter.
