David Yengibarjan 1976-ban született - ahogy Kenyeres Bálint is -, ám ő Jerevánban. Ott járt zeneiskolába, ott tanult meg harmonikázni. 1995-ben települt Magyarországra. Fellépett színházi produkciókban, játszott különböző filmekben (köztük Lukáts Andor Portugál című filmjében), ő szerezte a zenét például Farkas György Vérvonal, Szőke András Három, Sas Tamás Szerelemtől sújtva című filmjéhez, valamint több színházi előadáshoz, köztük volt Egressy Zoltán: Kék, kék, kék (Bárka Színház, rendezte: Lukáts Andor) és Janus-Glowaczky: Negyedik nővér (Radnóti Színház, rendező: Rusznyák Gábor) című produkciója.
Fellépésein a saját szerzeményeit játssza, de muzsikált számos dzsessz- és folkformációban is. Budapesten kívül hallhatta a közönség például Párizsban, Londonban, Amszterdamban, Bécsben, az Edinburgh-i Színházi és Zenei Fesztiválon. 2001-ben Prágában az Archa Divadlo-ban Snétberger Ferenc és Barcza Horváth József társaságában lépett fel például a Khamaro Roma fesztiválon, szólóban vendégszerepelt egy, Milos Forman fiai által rendezett színdarabban. 1999-ben alakította meg a nevét viselő triót, arra törekedve, hogy ötvözze az argentin tangó, az azt megújító Astor Piazzolla és a különféle népzenék világát.
Eddig megjelent lemezei: Trio Yengibarjan: Tango Passion (2001), Balázs Elemér Group: Around the World (2002), David Yengibarjan - Frank London: Pandoukht (2003)
(foto: Dobó László)" width="0200" class="fidelio_kep" />
Szabó T. Anna 1972-ben született Kolozsváron, 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra, a gimnáziumot már Szombathelyen végezte. 1991-től a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Eötvös Collegium magyar-angol szakos hallgatója, 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol reneszánsz és barokk nevű PhD-programot. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több lap rendszeresen közli a verseit, esszéit, kisprózai műveit. Emellett például James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike írásait fordította, jelenleg Shakespeare szonettjeinek új fordításán dogozik. Ha kell, tanít, szerkeszt, cikkeket és kritikákat ír. Budapesten él férjével, Dragomán György íróval és két gyermekükkel.
Kötetei: A madárlépte hó (Belvárosi Könyvkiadó, 1995), Nehézkedés (Magvető, 1998), Fény (Magvető, 2002), Rögzített mozgás (Magvető, 2004), Elhagy (Magvető, 2006). Díjai:
Petőfi-díj (1996), Soros-ösztöndíj (1997), Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond ösztöndíj (2001), József Attila díj (2002), Vackor-díj (2003), Kavics-díj (2003), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005); a Tokaji Írótábor díja (2005), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2006); a berlini Művészeti Akadémia ösztöndíja (2006), a Mozgó Világ Nívódíja próza kategóriában (2006).
Dragomán György 1973-ban született, szülővárosát, Marosvásárhelyt 1988-ban hagyta el. Azóta kétszer volt Erdélyben, de ahogy ő maga írta: ,,napokig nem tudtam aludni a honvágytól, nem mentem többet, lassan megszoktam az ittlétet, Budapest lett az otthonom. 2005 nyarára telt el annyi idő, hogy úgy éreztem, újra elmehetek, szép és felszabadító élmény volt, egy idegen város, ahol minden utcát ismerek." A kivándorlás után négy évig Szombathelyen élt, ott járt gimnáziumba és ott ismerte meg Szabó T. Annát is.
Az ELTE angol és filozófia szakára járt (közben tagja volt az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan Kollégista is volt). Végül a filozófiát három év után - amikor rájött, mekkora munka a regényírás, abbahagyta. Az angolt azért elvégezte, sőt: a három éves PhD képzést is, közben öt éven át írta A pusztítás könyve című első regényét, amely 2002-ben jelent meg. Abban az évben, amikor a nagyobbik fia született. Ez a szép hagyomány 2005-ben folytatódott: akkor látott napvilágot a második regénye, A fehér király, és akkor született a kisebbik fia. Ennek a regénynek jelenleg 18 (!) külföldi kiadását készítik elő. Írásai megjelentek a Holmiban, a Mozgó Világban, a Jelenkorban, az ÉS-ben, az Alföldben, a Népszabadságban és a Kritikában. Dragomán György remek műfordító is, legutóbb megjelent fordítása Samuel Beckett Watt című regénye.
Díjai: 2003: Bródy díj (A pusztítás könyvéért), Soros ösztöndíj és a Mozgó Világ nívódíja;
2005: Déry Tibor Jutalom A fehér királyért; 2006: Márai Sándor díj és az Artisjus ösztöndíja, valamint a berlini Művészeti Akadémia ösztöndíja, 2007. március 15-én József Attila díjat kapott.
Kenyeres Bálint 1976-ban született Budapesten. Filozófiát, filmtörténetet és filmelméletet tanult az ELTE-n. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2005-ben veszi át filmrendezői diplomáját. Zárás című rövidfilmje szerepelt az 56. Velencei Filmfesztivál versenyprogramjában, több mint 30 filmfesztiválon tucatnyi díjat nyert. Before Dawn című filmjét a 2005-ös Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában mutatták be, azóta körülbelül 100 rangos fesztiválon szerepelt hatalmas sikerrel. A drámai erejű kisfilm 34 jelentős fő- vagy nagydíjat kapott, a rendező ezért átvehette az Európai Filmakadémia Európa Filmdíját is 2006 decemberében. (Ennyi díjból a legfontosabbakat is nehéz kiemelni, ezek megtalálhatók a következő címen: http://www.filmunio.hu/object.7c635ee5-8dfb-40ed-9e8a-f876146db703.ivy). Jelenleg első játékfilmjét forgatja.
(2007. április 20. 19:00 Bárka Színház (Budapest) - Képzett társítások; Vendég: Szabó T. Anna (költő), Dragomán György (író), Kenyeres Bálint (filmrendező), David Yengibarjan (harmonika), házigazda: Alföldi Róbert, sorozatszerk.: Eszéki Erzsébet)
