(MTI) - Azt is elmondta, hogy a nagy hírű, XIX. századi intézmény a Semmelweis utca 12-ben volt, ahol most a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképzője működik. A Zenede alapítói között volt Liszt Ferenc, aki 1840-ben alapítványt tett "egy Pesten felállítandó Nemzeti Conservatorium" javára. A szemben levő lakóházban a szakközépiskola 1959. június 1. óta bérelt az önkormányzattól egy 140 négyzetméteres lakást, és oda telepítette be a könyv- és kottatárat a régi zenedei polcokkal és bútorokkal együtt. Az önkormányzat 2003-ban eladta a bérleti jogot egy magánembernek, aki most fölmondott a nagy hagyományú intézménynek.
Kovács Brigitta hangsúlyozta, hogy nem egy egyszerű önkormányzati iskola könyvtáráról van szó, hanem olyan 166 éves intézményről, amely 40-45 ezer zenei könyvet és kottát, 5-6 ezer LP-lemezt és 1200-1300 CD-t őriz, csaknem 400 diák és 100 tanár használja folyamatosan. A fiatalok itt meghallgathatják a zenei anyaghoz tartozó lemezt és tanulmányozhatják a kottákat, mert egy tanulónak évente 50-60 ezer forintjába kerülne, ha azokat meg kellene vásárolnia.
Hodozsó Gyula könyvtárvezető megmutatott az MTI-nek olyan, az 1840-es évekből származó jegyzőkönyveket, amelyeket a jogelőd, a Hangászegyleti Zenede közgyűléseiről készítettek, valamint leltárkönyveket, és az eredeti katalógus-számokkal ellátott, faragott díszítésű könyvszekrényeket.
Az igazgatónő arra emlékeztetett, hogy ezt a könyvtárat használta a magyar zenei élet szinte valamennyi kiválósága, köztük Lajtha László, Ferencsik János, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Schiff András, Frankl Péter, Fischer Iván, Pauk György, Kelemen Barnabás, az Amadinda vezetője, Rácz Zoltán és az ütőegyüttes több tagja, valamint Presser Gábor.
Kovács Brigitta elmondta, hogy a szakközépiskola, mint gyakorló iskola a Zeneakadémiához tartozik. Egy önkormányzati vagy alapítványi iskolának van eltartója, de itt az a helyzet, hogy "állami gondozott tart el állami gondozottat."
A zenei könyvtár helyzetének megoldásáról közölte, hogy próbáltak keresni a környéken hasonló nagyságú lakást, - hiszen ez lenne az optimális megoldás-, de a bérleti díjak megfizethetetlenek. Így nem maradt más választásuk, mint beköltözni a konzervatórium amúgy is szűkös Nagymező utcai épületébe. Ez a legrosszabb megoldás, hiszen így a földszinten a zeneoktatástól kell elvenni három tantermet, összesen 70 négyzetméter területet, amely így is csak fele akkora, mint a jelenlegi alapterület és ide az eredeti, értékes bútorzat nem fér be. Mivel magas helyiségekről van szó, galériát terveznek és akkor talán elfér a könyvtár.
Igazi gondjuk, hogy egyenlőre nincs rá 48 millió forintjuk, ráadásul a költözködés is legalább egymillióba fog kerülni, mert a hét méter hosszú, múzeumi könyvszekrényeket csak úgy tudják elvinni, ha azokat az ablakon keresztül leengedik.
A zenei szakközépiskola és gimnázium költségeit tovább növeli, hogy speciális tárlódobozokat kell bérelniük a könyveknek, amíg a konzervatórium termei el nem készülnek a könyvtár számára. Abban reménykednek, hogy a kulturális kormányzat, magánemberek és mecénások segítenek abban, hogy megoldódjon a könyvtár átmeneti gondja akár úgy, hogy új bérleménybe költözik, akár a konzervatóriumban alakítanak ki helyet a régi zenei könyvtárnak - tette hozzá Kovács Brigitta.
