 |
(MTI) - Az utóbbi döntés alapozta meg a magyar hangszeres zeneoktatás sikerét, így lehetett - Kodály Zoltán intenciója nyomán - a zene valóban mindenkié. Ennek az örökségnek őrizői és bemutató helyei az állami zeneiskolák - mondta Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke.
Túl a napi sziszifuszi munkán - amelynek hozadéka "mindössze" annyi, hogy értő fülű és érző szívű zeneszerető embereket nevelnek -, évről évre kiugró tehetségeket is fel tudnak mutatni - hangsúlyozta.
Április utolsó hétvégéjétől több száz település lakói több ezer diák produkcióit tekinthették meg, a hétfői központi ünnepségnek a Művészetek Palotája ad méltó helyszínt, ugyanitt adják át a Magyar Művészetoktatásért díjat a kiemelkedően eredményes pedagógusoknak.
A Kodály-koncepciónak nem csak az a hozadéka, hogy az alapfokú zeneoktatás közkinccsé, az országos iskolahálózat révén mindenki számára elérhetővé vált - mutatott rá Ember Csaba -, az is ennek köszönhető, hogy kiugróan tehetséges magyar muzsikusok lepték el az egész világot: a Kodály-módszer ugyanis a tehetséggondozásban is sikeres nevelési alapot teremtett.
Napjainkban 149 ezer kisgyerek vesz részt tánc-, képző- vagy szín- és bábművészeti képzésben az alapfokú művészeti iskolákban, míg a zenét tanulók száma országosan 108 ezer tanuló.
Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a művészeti nevelés fontosságára és mással nem helyettesíthető hatásrendszerére, társadalmi hasznosságára, amely elsősorban a szabadidő tartalmas kihasználásában, a tanulók szocializációjában és a fiatalokat ért káros hatások ellensúlyozásában jelentkezik.
A legtehetségesebb művészpalánták - az országos versenyeken I. helyezést elért növendékek - játszanak hétfőn bemutatókat és ünnepi hangversenyt a kettős évforduló tiszteletére. Csaknem 60 település zene- és művészeti iskoláiból több száz növendék érkezik a Müpába.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
