(MTI) - Mint azt a rendező a premier kapcsán elmondta, Ligeti György Le Grand Macabre című operájának 1998-as budapesti premierje óta figyeli tevékenységét a németországi szaksajtó. Tavaly a müncheni Theaterakademie vizsgaelőadása (Puccini Bohémélete), idén februárban Eötvös új operája, Az ördög tragédiája rendezése (Bayerische Staatsoper) ébresztett figyelmet a zenés színház iránt érdeklődőkben.
 |
| Kovalik Balázs |
Különösen érdekesnek tartja Kovalik Balázs, hogy a Bonni Operától keresték meg, hiszen ez a ház, amíg a város Németország fővárosa volt, kivételezett helyzetet élvezett. A német egyesülés óta Bonn elvesztette fővárosi mivoltát, így a színház is elvesztette hatalmas apanázsát. Viszont mindenképpen meg akarják tartani a német operaházak között a rangjukat, így újdonságokkal, és frissen felfedezett művészekkel igyekeznek a közönséget szolgálni - emelte ki Kovalik Balázs.
A rendező azt is elárulta, hogy a Kátya Kabanova olyan darab volt, amire nem lehetett nemet mondani: "Janácek zseniális zenei világa, lelke engem nagyon megfog. Egyfelől reális történetekről beszél, de olyan szürreális, mondhatni impresszionista zenét kapcsol hozzá, ami mindig nagyon érdekelt."
A zene megfoghatatlan dolog, nem lehet bezárni egyetlen kódrendszerbe, Janácek ebből a szempontból is szenzációs szerző - mutatott rá Kovalik Balázs, hozzátéve, hogy a librettó alapjaként szolgáló dráma, Osztrovszkij A vihar című műve ugyancsak az általa nagyra tartott prózai művek közé tartozik.
Mivel ez egy kamaradráma, a teret szűkítik a díszletek: Antal Csaba raklapokból építi föl a színpadképet, amelybe egy, a luxust jelképező üvegerkély nyúlik be. A dráma ugyanis egy módos orosz kereskedő házában játszódik - részletezte a rendező.
Ez a kereskedő egy kapitalista, körülötte minden a munkáról és a pénzről szól, ezt képviseli erőskezű anyja. "Azt szeretnénk megmutatni, hogy ebben a miliőben az ember hogyan vész el, és miként vágyik egészen egyszerű emberi megnyilvánulásokra. A raklapok és az üvegerkély kettősége a kosztümökben, a Chanel- és Gucci-utánzatokban és az almásládákat rakodók melósruháiban is megmutatkozik."
A hősnőnek, a kereskedő fiatal feleségének, Kátyának - akit az orosz Irina Oknyina kelt életre - hihetetlen szomorúságot okoz az "aranykalitka". Az alma a csábítás szimbóluma is, hiszen az asszony a tiltott szerelmet kóstolja meg a család ismerősével, Borisszal. Kátya felismeri, hogy az életet nem tudja ebben a hazug világban élni, és az öngyilkosságba menekül - összegezte a történetet Kovalik Balázs.
