Báthory Zsigmond Magyar Nemzeti Múzeum.jpg

Oszmán szultán portréjának hitték Báthory Zsigmond arcképét

Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem tavaly megvásárolt arcképe áll a Magyar Nemzeti Múzeum új kamarakiállításának középpontjában. Ez az eddig ismert legkorábbi magyar személyt ábrázoló portré, amely magyar gyűjteményben szerepel.

Kiemelkedően jelentős műtárgyról van szó, amellyel 2022-ben bővült a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteménye. Egy bécsi aukción vásárolták meg, ahol egy fiatal oszmán szultán portréjaként szerepelt a táblakép, a képmásban azonban sikerült egyértelműen azonosítani Báthory Zsigmond (1572–1613) erdélyi fejedelem ifjúkori arcképét az 1590-es évek elejéről.

Az Egy fejedelem arcai Báthory Zsigmond ismeretlen képmása című kiállítás középpontjában álló festmény unikális a fennmaradt fejedelmi portrék között. Báthory István fejedelemről – Zsigmond nagybátyjáról – csak lengyel királyként készítettek festményt, Bethlen Gábor mellképei pedig gyengébb kvalitásúak, és az egykorúságuk is kérdéses. Az első, igazoltan egykorú erdélyi fejedelmi festményportrék csak fél évszázaddal későbbről, I. Rákóczi Györgyről és Kemény Jánosról maradtak fenn.

A kiállításon a fejedelmi portré mellett a tizenöt éves háborúba bekapcsolódó és ezzel jelentős európai érdeklődést és hírnevet kivívó Báthory Zsigmond más típusú arcképei is láthatóak. Az érmeken, metszeteken és festményeken jól követhető az ábrázolási hagyomány változása és a megélénkülő kora újkori nyugat-európai nyilvánosság képigényének jelentősége. A fejedelmi portrén ábrázolt tárgyak közül a kiállításon megtalálható egy hasonló páncél, egy dísznyeregtakaró és több tollas buzogány is. A festmény megszerzésének, azonosításának és bemutatásának jelentőségét fokozza, hogy a magyar királyi családok portréin kívül – a múzeum tudomása szerint – ez ma a legkorábbi ismert, magyarországi gyűjteményben lévő, magyar személyt ábrázoló festményportré.

Ez is érdekelheti

Június 21-én történt

„A természet erőit nem legyőzni kell, hanem alkalmazkodni kell hozzájuk” – fogalmazta a 2020. június 21-én elhunyt Bálint György kertészmérnök, szakíró, szerkesztő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, aki Bálint gazda néven a Magyar Televízió Ablak című magazinjában szerzett országos ismertséget. A közérthető tanácsaival és derűs személyiségével generációk kedvenc „kertészévé” vált médiaszemélyiség a tudás megosztását tekintette küldetésének, könyveivel, cikkeivel és előadásaival sokakat ösztönzött kertészkedésre és környezettudatos életmódra.

Ízekbe zárt történetek – Idén több mint háromezer programmal vár a Múzeumok Éjszakája

Több mint 450 intézmény és több mint háromezer program várja idén is az érdeklődőket a Múzeumok Éjszakáján. A június 20-i eseménysorozat címe Ízekbe zárt történetek, központi témája a gasztronómia és a kultúra kapcsolata, kiemelt helyszíne pedig Sopron lesz. Étvágycsinálónak mi is összeállítottunk egy kis ízelítőt a programokból.

Hírmozaik – május 16.

Megnyílt a szegedi Táblaképfestészeti Biennálé, kiderült, melyik az Év Múzeuma, John Travoltát díjazták Cannes-ban – hírösszefoglalónk.

Hírmozaik – május 15.

A mohácsi csata Ópusztaszeren, elmaradnak a Múzeumok Majálisa kültéri programjai, változik a Lampion Mesefesztivál időpontja és helyszíne, Fabricius Anna a TOBE Galleryben, megszűnik a Hitel, az Ország Iskolája, Erős István rektor marad.