Stoel és Bormen öt cremonai és nyolc mai hegedűt vizsgáltak meg az emphysema nevű tüdőelváltozásnál, a tüdő sűrűségének mérésére kidolgozott számítógépes program, illetve annak némileg módosított változatának segítségével. A hangszerek anyagának átlagsűrűsége nem tért el nagy mértékben egymástól, de a több száz éves hangszerek fájának erezete, tömörsége sokkal egyenletesebb képet mutatott. A hangszertestben létrejött rezgést, ezáltal a hangzás minőségét is befolyásolja a fa sűrűségének változása, ezért véli úgy a holland kutató és az amerikai hangszerész, hogy felfedezésük magyarázatot adhat a Stradivari-hegedűk titkára.
300 éve hűvösebb volt az éghajlat, lassabban nőttek a fák, amelyek később a hegedűk alapanyagául szolgáltak, de a nyersfa kezelési módja és a fa öregedése is hozzájárul az olasz mester hangszereinek különleges hangzásához - mondta Stoel, akinek tanulmánya szerdán jelent meg a PLoS ONE (Public Library of Science) nyílt hozzáférésű internetes tudományos folyóiratban.
