Összesen 1550-en jelentkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, viszont ebből a hatalmas számból csupán 61 főt fognak oktatni szeptembertől. A színészmesterséget tanulni vágyók még a Kaposvári Egyetemre adhatták be a jelentkezésüket, az oda jelentkező 371 érdeklődőből itt csak 17-en lehetnek hallgatók.
A kortárs tánc iránt csupán 62 személy érzett késztetést, de 14-et tud a Budapesti Kortárstánc Főiskola foglalkoztatni. A Magyar Táncművészeti Főiskola nagyobb népszerűséget mutatott 404 jelentkezővel, viszont itt is csak töredékét, 126 főt vettek fel.
Ma Magyarországon hét városban van felsőfokú zenei képzés: Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett, Győrben és Székesfehérváron. Szerencsére a művészeti karokon megmaradt a "hagyományos" felvételiztetés, tehát a Magyarországon 2006 óta életben lévő bolognai rendszerrel az érettségi, illetve az utolsó középiskolai évek tanulmányi átlaga alapján kiszámított pontszám kevésbé befolyásolja a felvételi kimenetelét. Továbbra is az intézmények határozzák meg, milyen mércét állítanak a leendő hallgatók elé. Zenei alapképzéseken (BA) a szokásos hallásgyakorlatok, zongorázási elvárások, zeneelméleti példák megoldása és nem utolsó sorban a főtárgyi követelmények magas szintű elvárásainak kell megfelelni.
A felsőfokú zenei képzésnek két nagyobb iránya van: az előadó- és az alkotóművészet. Az utóbbin a hallgatókat nem a színpadi előadásra készítik fel; ilyen pl. a zeneszerzés, szolfézs (ma zeneismeretnek hívják), zeneelmélet, muzikológia. Pécsett csak elektronikus zenei médiaművész szakirányra jelentkezhettek a fiatalok. Zeneszerzést, jazz-zeneszerzést, muzikológiát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen lehet tanulni. Debrecenben zeneelméletet és zeneismeretet, Miskolcon csak az utóbbit sajátíthatják el a felvett alkotóművészek. Az előadó-művészeti szakokra átlagosan egy-két főt vesznek fel, ezzel kerülve el a túlképzést és így kombinálva össze az intézményi keretszámot. A legnépszerűbb szakok továbbra is a klasszikus ének, zongora és a hegedű.
A Kodolányi János Főiskola Művészeti Tanszékén, ahol jazzmuzsikusképzés folyik, a dob szakra vették fel a legtöbb jelentkezőt 3 fővel. Az idei évben a Zeneakadémia hegedű szaka a legzsúfoltabb, ahol 11 fő fogja "húzni".
Akiket nem vettek fel, azok sajnos csak a következő tanévben jelentkezhetnek művészeti képzésre, ugyanis nem hirdetnek meg pótfelvételit az intézmények, hiszen így is hatalmas volt a túljelentkezés.
A jelentkezőknek nemcsak a felvételi követelményeivel, hanem a tanulmányok finanszírozásával is szembe kell nézniük. A legjobb helyzetben a Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézetre (SZE-ZMI) jelentkezők vannak, mert ott a legolcsóbb a költségtérítéses képzés, ugyanis itt félévente "csak" 165 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen még hasonlóan baráti árú képzés folyik népi fúvós szakon, de ez is több mint duplája az előző összegnek.
A három legdrágább művészeti szak ma Magyarországon szintén a Zeneakadémia nevéhez fűződik, itt már az egymillió felett versenyeznek a számok. Harmadik helyen áll a klasszikus ének 1 260 000 forint, második az orgona szak, ahol 1 306 000 forint a féléves tandíj, az első helyen pedig a zeneszerzés szak áll 1 375 000 forinttal. Ezeket az összegeket három éven keresztül kellene fizetni évente kétszer. E három szak közül is csak egy helyre - klasszikus énekre - jelentkezett egy fő, viszont a statisztikából kiderült, hogy ezt a képzési formát nem indították el.
Összességében elmondható, hogy a számok megnyugtatóak, hiszen a túljelentkezés azt bizonyítja, hogy Magyarországon továbbra is sokan érzik hivatásuknak a művészeti pályát és ezáltal a kultúra mozgatórugóinak, a művészeknek az utánpótlása nem probléma az országban.
