NEM Az újra felfedezett Muszorgszkij

Vidnyánszky Attila ezúttal a mű 1874-es verziójához tért vissza annak reményében, hogy az operaszerető közönség újra felfedezi Muszorgszkij egyedülálló hangzásvilágát. A címszerepet az orosz származású, Amerikában élő világhírű basszista, Nyikita Sztorojev énekelte. Sztorojev a világ legnagyobb és legjelentősebb operaházaiban, koncerttermeiben és fesztiváljain lép fel, többek között Bécsben, Párizsban, Londonban, Milánóban, New Yorkban, San Franciscóban, Firenzében, Münchenben, Tokióban és Berlinben; olyan partnerei voltak, mint Plácido Domingo, Luciano Pavarotti, Agnes Baltsa vagy Edita Gruberová. Egyik legjelentősebb alakítása Muszorgszkij Borisz Godunov című operájának címszerepe, amelyet a két énekeslegendával, Galina Visnyevszkajával és Nicolai Geddával együtt adott elő. Emellett az utóbbi évek kiemelkedő alakításai közé tartozik Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbeth-jének Rendőrtisztje (a milánói Scala, San Francisco Opera, amszterdami Nederlande Opera, szentpétervári Mariinszkij Színház, madridi Teatro Real, Baltimore Opera Company, a párizsi opera színpadain), Eötvös Péter Három nővérének Kuliginje (brüsszeli La Monnaie, a Bécsi Ünnepi Hetek Keretében, a lyoni opera, a párizsi Théâtre du Chatelet előadásaiban).

Kozma András dramaturg Viharos történelem - monumentális mű címmel így fogalmaz az előadásról:

"Minden operaszerző esetében van egy emblematikus darab, amely elsőként jut eszünkbe, ha a komponista nevét halljuk, és ahogy Verdihez az Aidát, úgy Muszorgszkijhoz leginkább a Borisz Godunovot kapcsoljuk. Puskin verses drámájából a 19. századi orosz zenei élet egyik legszuggesztívebb, korát meghaladó komponistája egy monumentális, lenyűgöző operaművet alkotott, amely a történelem viharában sodródó, vagy éppen azt alakító személyiség belső vívódásait helyezi középpontjába. Egy zilált kor szövevényes eseményein keresztül a néző rádöbbenhet az emberi társadalom működésének és működtetésének technikáira, és szinte feloldhatatlan ellentmondásaira. Nem véletlen, hogy a legnagyobb rendezők, mint például Andrej Tarkovszkij a Covent Gardenben, ezen az operán keresztül próbálták megfogalmazni korukkal és a viharos történelemmel kapcsolatos nézeteiket. Ez egyszerre óriási lehetőség és hatalmas kihívás is, így a debreceni előadás rendezője, Vidnyánszky Attila is hosszas és alapos előkészület, elmélyült elemzés után vágott bele ebbe a vállalkozásba. Megfogalmazása szerint minden ország, minden nemzet története letisztult és kaotikus korszakok váltakozásából áll, éppen ezért mindig óriási felelősséggel és jelentőséggel bír egy-egy nagyformátumú történelmi személyiség erkölcsi és szellemi magatartása - hiszen cselekedeteinek következményeit nemcsak személy szerint ő maga, de az alárendelt kortársak, és az utána következő nemzedékek is egyaránt viselik. Az orosz történelem 'zavaros időszakának' a 'szmutának' egyik legellentmondásosabb személyiségén, Borisz Godunovon és sorsán keresztül egy rendkívül erőteljes drámai helyzet tanúi lehetünk. Az általa, a hatalom megszerzése érdekében elkövetett bűn nem maradhat az ő személyes lelkiismereti kérdése - globális jelentőségűvé válik, s így, a görög sorstragédiákhoz hasonlóan generációkon keresztül visszahat. Az előadásban a hatalom lélekpusztító, torzító hatása mellett jól felismerhető a népnek, a tömegnek a drámai vétke is - az állandó messiásvárás, amely gyakran emel magasba olyan 'hamis megváltókat', akik kihasználva helyzetüket, visszaélnek a rájuk bízott hatalommal. 'Az emberi lét egyik nagy titka, hogy az elkövetett bűn alól nyerhet-e feloldozást az ember és milyen áron? Ki lehet-e lépni a történelem örök lendkerekéből, amely hol a hatalom csúcsára repít, hol pedig letaszít a mélybe? Borisz Godunov példázatszerű, drámai sorsa a mai napig aktuális - amennyiben a hatalmat valaki önmagáért akarja, az előbb vagy utóbb a saját pusztulását idézi elő, és előre tudható, hogy az isteni gondviselés büntetése utoléri' - fogalmaz a rendező.

Muszorgszkij külső nyomásra több változatot is készített művéből, és a későbbiekben művét több zeneszerző, például Rimszkij-Korszakov és Sosztakovics is áthangszerelte, így az operarendezők legtöbbször előadásuk koncepciója szerint illesztették össze a jelenetek sorrendjét, és sokáig az áthangszerelt változatot alkalmazták. Most a debreceni előadás igyekszik rekonstruálni Muszorgszkij eredeti elképzelését, és kihagyva az ún. 'Lengyel jelenetet", egy önálló dramaturgiai szerkesztésben, az eredeti hangszerelésben a közönség elé lépni.

Az előadás alkotóit, Vidnyánszky Attilát rendezőként, Kocsár Balázst karmesterként, illetve Olekszandr Bilozubot díszlet- és jelmeztervezőként a színpadra állítás során az a közös szándék vezette, hogy Muszorgszkij zenéjének expresszív drámaiságát úgy erősítsék fel a vizuális megoldások illetve az énekesi-színészi jelenlét segítségével, hogy a nagy történelmi személyiség egyéni sorsa egy megrázó erejű történelmi vízióban csúcsosodjon ki. Egy olyan produkció reményében, amely egyesíteni képes a monumentális történelmi kontextust az egyén belső világával, egymásba helyezve az emberi létezés mikro- és makrokozmoszát."

A Borisz Godunov további előadásai az évadban: április 28., 30., május 3., 5., 8., 10.

Muszorgszkj: Borisz Godunov - Csokonai Színház, Debrecen

Borisz Godunov: Nyikita Sztorojev

Fjodor, a fia: Kun Ábel, Soós Előd

Kszenyija, a lánya: Kriszta Kinga

Dajka: Ujvárosi Andrea

Vaszilij Sujszkij herceg: Kóbor Tamás, Nyári Zoltán

Andrej Scselkalov, a Duma titkára: Fülep Máté

Pimen, remete-krónikás: Maxim Kuzmin-Karavaev

Grigorij Otrepjev, Ál-Dmitrij: Cselóczki Tamás

Varlaam, csavargó, kiugrott szerzetes: Cseh Antal

Mihail, csavargó, kiugrott szerzetes: Hajdu András, Kóbor Tamás