(MTI) - A pénteki próbán Peskó Zoltán elmondta: a Mozart életműből bizonyos szempontból kiemelkedik tökéletességével a Figaro házassága. Kitért arra, hogy sok évvel ezelőtt az Erkel Színházban Békés András rendezésében egyszer dirigálta a darabot. A karmester a világ különböző pontjain már legalább hat-hét új Figaro házassága-produkciót vezetett; a mostani, Galgóczy Judit rendezése egy repertoár-előadás felújítása. Ebben több új szereplő is bemutatkozik, köztük olyan külföldi operaházakban is dolgozó énekesek, mint Rost Andrea a Grófné szerepében, Keszei Bori Susannaként, Cherubino nadrágszerepében pedig Schöck Atala; a furfangos borbélyt Kálmán Péter személyesíti meg.
 |
Az előadás olasz nyelvű, érdekessége, hogy új magyar szöveg jelenik meg a feliratozón, Nádasdy Ádám költő, műfordító munkája, aki pályafutása során először kapott felkérést az Operaháztól. Pedig szülei révén szorosan kötődik az Operaházhoz: édesapja Nádasdy Kálmán, a dalszínház egykori főigazgatója és legendás rendezője, édesanyja a nemrégiben elhunyt Birkás Lilián énekesnő.
A rendezés nem túl modern, de "a Figaro házassága a személyiségekben él, az egyéniségek érzelmeiben, és az énekesekkel rendkívül elégedett lehetek, gyönyörű hangok, jó művészek" - fogalmazott a karmester.
A világban divat sorozatban játszani a három Da Ponte librettóból készült Mozart operát, tehát a Figarót, a Don Giovannit és a Cosi fan tuttét. Peskó Zoltán szerint külön vagy együtt: három egészen különböző csodálatos műről van szó. Mint mondta, a Don Giovanni egyedülálló alkotás, a Cosi fan tutte a XX. század felfedezése, Mahler idejében ugyanis még csak közepes sikerű darab volt, és csak később derült ki, hogy egybevág az életről, a szerelemről, a kapcsolatokról vallott legszemélyesebb érzéseinkkel.
A Figaro házassága minden ütemében ott lüktet az 1700-as évek vége, ott leng a változások, a forradalom előszele. Mozart 1785 októbere és 1786 márciusa között komponálta. Ha csak le akarná valaki másolni a partitúrát, ez a néhány hónap kevés lenne rá - jegyezte meg Peskó Zoltán.
"Számtalan nagyszerű művel találkoztam már, és megértem, hogy dolgozott Bach és Bartók. Az idén előtérbe került Haydnról, körülményeiről is vannak elképzeléseim. De akármilyen sokat is foglalkozom Mozarttal, és olvastam most újra a Figaro házasságát, képtelen vagyok megérteni, miként létezhetett ekkora zseni. Nemrég olvastam a Londonban született, de ma az Egyesült Államokban dolgozó Oliver Sacks Musicophilia - Tales of Music and the Brain című munkáját, amelyben a neurológus-pszichiáter is azt feltételezi, hogy Mozart rendkívüli szellemi energiájának a Tourette-szindróma lehet a magyarázata. A nagy tudósokat mindenesetre ma is foglalkoztatja Mozart titka" - fejtette ki a karmester.
Egyes vizsgálatok szerint a Tourette-szindrómában szenvedő betegek közül sokak átlagon felüli nyelvérzékkel, kiemelkedő művészi vagy zenei tehetséggel bírnak. Mozart mellett Napoleon vagy Moli?re is valószínűsíthetően Tourette-szindrómában szenvedett, tetteiket, alkotásaikat mégis egy egész világ ismeri.
