Ránki Dezső és Klukon Edit: központi helyen Liszt

Zene

(MTI) Liszt életműve központi helyet foglal el Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészek programjában, csatlakozott kettőjükhöz fiatalabb fiuk, Ránki Fülöp is. Gödöllőn három szimfonikus mű, a Les Préludes, a Mazeppa és A bölcsőtől a sírig zongora a szerző négykezes átiratában hangzik el a műsor első felében, a másodikban részben a Via Crucis, ugyancsak négykezes változatban ?mondta el Klukon Edit.
    
Két nappal később, Liszt születésnapján az Andrássy úti Régi Zeneakadémián, Liszt Ferenc utolsó budapesti lakhelyén Klukon Edit szólókoncertje indítja el reggel az ünnepnapi sorozatot, majd délben Ránki Dezsővel a Faust-szimfónia korai, máig kiadatlan kétzongorás változatát adják elő, utána a Via Crucis-t szólaltatják meg. 
    
Október 25-én az első pécsi Zeneszüret vendégeiként ugyancsak a Faust-szimfóniát mutatják be, a B-A-C-H fantázia és fúgát pedig Ránki Fülöp játssza."Kipróbálhatjuk, milyen a két új zongora, és hogyan hangzik szólóhangszer a Kodály Központ termében. Azt hiszem, a koncert méltó befejezése lesz a Salve Regina, amelyet Dukay Barnabás dolgozott át kórusra és zongorára; ezt a Magyar Rádió Gyermekkórusával közösen szólaltatjuk meg" ? fűzte hozzá Klukon Edit. 
    
A solymári Waldorf-iskola javára adandó jótékony esten szintén Liszt-műveket adnak elő október 28-án. Novemberben pedig Párizsban a felújított d'Orsay múzeumban, továbbá a Stuttgarthoz közeli Reutlingenben is a Faust-szimfónia lesz műsorukon. 
    
A német sajtó is beszámolt arról, hogy a művészházaspár kezdeményezésére és költségére egy filigrán Mária-szobor került a bayreuthi Liszt-sírkápolnába. "A nyár elején Weimarban koncerteztünk, és hazafelé tartva ellátogattunk Liszt sírjához Bayreuthban. A sírkápolnában több emléktábla látható, az egyetlen magyar nyelvű 35 éves, a legújabbat, egy 2011-es német nyelvűt, a Raidingi (Doborján) Férfikar helyezte el. Első gondolatunk az volt, milyen jó lenne, ha magyar részről nem egy új táblát, hanem valami személyesebb, méltóbb emléket állíthatnánk" ? idézte fel Klukon Edit. 
    
Mivel mindketten jól ismerik Liszt műveiben, de leveleiben is mindenhol megnyilvánuló mély vallásosságát, Mária-tiszteletét, órákon belül megszületett az ötlet, elkészíttetnek még egy példányt abból a bronzszoborból, amely két éve áll az otthonukban. Az elgondolásról tudomást szerezve művésztársuk, Bogányi Gergely azonnal csatlakozott, anyagi hozzájárulással is. 
    
Az elkészült szobor ? Mátyássy László: Mária a gyermek Jézussal ? talapzatán nem a három adományozó neve áll, hanem csupán annyi: Hálás magyar honfitársai. "Nekünk az volt fontos, hogy a szobor odakerüljön, és ha bárki magyarul tudó arra jár, a magáénak érezhesse. A bayreuthiak részéről mintaszerű fogadókészséget tapasztaltunk, Chiovini Rita müncheni konzul ? aki szintén minden segítséget megadott ? pedig remek beszédet mondott a szeptember 14-én tartott szoboravató ünnepségen" ? hangoztatta a zongoraművész. 
    
Elmondta még, hogy a 15 esztendős Liszt francia nyelvű naplóját, amelyet nemrég ismertek meg, felkérésükre Hárs Ernő magyarra fordította, és a kötet Klukon Edit utószavával, a Borda Antikvárium gondozásában a napokban meg is jelent. "?Lenyűgözött a könyvecskében, hogy milyen intenzitással vágyódott írója a rend, a lelki tisztaság és a jóság után. Zenéjéből, írásaiból a legnemesebb értelemben vett emelkedettség árad, megnyugvást és feloldódást egyedül a Szeretetben remélt és talált" ? írta a zongoraművész az utószóban.