(MTI) - "Ez a mű Erkel Ferenc munkája, amit azért érdemes hangsúlyozni, mert az Erkel-operák partitúrái általában bizonytalan filológiai állapotban vannak" - mondta az előadás rendezője és karmestere, Selmeczi György.
Mint megjegyezte, a kor operai gyakorlata, az Erkel-fiúk tevékeny közreműködése, az utókor jó szándékú "korszerűsítő" törekvései következtében az életművet egyre nehezebb értékelni, a felületesen értelmezett hagyomány pedig unalmas klisékbe kényszerítette a művek előadói gyakorlatát.
Selmeczi György a korábbi budapesti előadást jónak tartja, az előző kolozsvárit azonban nem. Úgy véli, az ártott a mű hírének. Köztudott, hogy Erkelnek sosem volt erőssége a librettista megválasztása. Ezúttal Obernyik Károly hallatlanul erős, a shakespeare-i modellt híven követő drámáját vehette volna munkába a zeneszerző, két színésztársa azonban a kitűnő drámából furcsa módon gyenge librettót írt - mutatott rá a rendező. Selmeczi György úgy véli: Erkel nehezen tudott az egyik jelenetből a másikba való átvezetésre zeneileg ügyes megoldást találni. De írt néhány zseniális jelenetet, amely a nemzeti operák megteremtőinek, Muszorgszkijnak, Dvoráknak, Smetanának a műveivel összevetve is megállja a helyét.
Az érdektelen, jelentéktelen összekötő részeket ez a produkció mellőzi, így az eredetileg 3 és fél órás operából gondos szerkesztés eredményeképp 2 órás feszes zenedráma keletkezett. A karmester-rendező arra is kitért, hogy ő általában kerüli az aktualizálást, de most a XXI. század elején a zenedráma felidézi az elmúlt évtizedben a szomszédunkban zajló délszláv háború rettenetes képeit.
Ugyanúgy vallásháború volt a konfliktus egyik gyökere, mint Erkel vagy Hunyadi korában - hangsúlyozta Selmeczi György, hozzátéve, hogy a "kényszer árulásról" szól számára a darab. Bizonyos történelmi személyiségeket az utókor - jogosan egyébként - árulónak minősít és nem vizsgálja az adott szituációt. "A Brankovics-opera arra figyelmeztet, hogy a tények, a súlyosbító és enyhítő körülmények burjánzó szövedékében a történelmi ítélet felelőssége egyként nyomaszt valamennyiünket."
A mű értéke még, hogy Erkel elsőként népzenei dallamokat szőtt az operába - emelte ki Selmeczi György, aki a mulatós jelenet kólóját odaadta a Vujicsics Együttesnek, hogy autentikus hangszerelést kapjon.
Brankovics Györgyöt az együttes fiatal, de máris elismert énekese: Sándor Árpád alakítja, a lánya, Mara Covacinschi Yolanda, a két fiát Bardon Tony és Maneszes Márton énekli, Cselebi aga pedig Szilágy János lesz.
