Riccardo Muti kétszázadszor vezényel Salzburgban

Zene

(MTI) - "Herbert von Karajan hívott meg 1971-ben, hogy Donizetti Don Pasqualéját vezényeljem. Alig 30 éves voltam, és úgy éreztem mintha belopakodtam volna egy számomra megközelíthetetlennek látszó isteni szférába vagy templomba" - idézte fel a karmester, hozzátéve: Karajan szelleme, ha ő fizikailag nem is volt jelen, a fesztivál színtereit mind betöltötte.
   
 Riccardo Muti

Mindez már a bálványozott, isteníthető múlt, a jelent az új generáció jelzi - jelentette ki Riccardo Muti, aki szerint Karajan hatalmas, de a színpadi modernizáció kérdésében vitatható egyéniség volt. Halála után (1989) a belga Gérard Mortier irányítása alatt kezdődött meg provokatív, a fesztivál hagyományaihoz képest szokatlan rendezésekkel a megújulás.

   
Muti nem érzi magát konzervatívnak, de elvárja, hogy a zene álljon az első helyen. Az olyan szerzők alkotásai, mint például Verdi, nem alkalmasak arra, hogy csupán ürügyül szolgáljanak a légvárakat építő rendezők számára.
   
Muti kiemelte: Peter Stein egyike a keveseknek, akik a zenét és a színpadi látványt, a drámaiságot koherens egységbe képesek foglalni. A következő, 2011-es salzburgi fesztiválon egyébként együtt fognak dolgozni Verdi Macbethjének bemutatóján.
   
Kétszázadik salzburgi fellépésén Prokofjev különleges kompozícióját vezényli a Festspielhausban a Bécsi Filharmonikusok élén. Az orosz zeneszerző Eizenstein Rettegett Iván című filmjéhez írt kísérőzenét. Azt tervezte, hogy az 1945-ös kompozíciót később oratóriummá formálja. Az elképzelés valóra váltására csak jóval Prokofjev 1953-as halála után kerülhetett sor, a hangszerelést Abram Sztasevics fejezte be, és ő vezényelte az 1961-es moszkvai bemutatót is.
   
Muti nemcsak jó barátként, hanem általa csodált és a zenét értő és szerető színészként kérte föl a francia Gérard Depardieu-t, hogy legyen a salzburgi előadás narrátora, az alt és a bariton szólót Olga Borogyina és Ildar Abdrazakov énekli.