 |
|
Erkel Ferenc
|
Az Erkel Ferenc zeneszerző, karmester születésének 200., illetve Gustav Mahler születésének 150. évfordulója alkalmából megrendezett Erkel-Mahler év március 15-én hivatalosan is kezdetét vette. Az eseménysorozatnak az MTA Zenetudományi Intézetében kedden délelőtt megrendezett sajtótájékoztatóján Lauter Éva, a Balassi Intézet főigazgatója elmondta: idén az intézmény Erkelt elsősorban mint kultúraszervezőt állítja fókuszba, arra a tevékenységre koncentrál, amelyet a zeneszerző a Pesti Magyar Színház (később Nemzeti Színház) karmestereként és zenei vezetőjeként, zenepedagógusként, a Filharmóniai Társaság, illetve a Pesti Sakk-kör egyik alapítójaként vitt véghez.
A főigazgató hangsúlyozta: Erkel Ferenc úgy volt a gyökerek keresője és a hagyományok őrzője, hogy ezáltal a társadalmi és kulturális modernizációt is szolgálta. A Balassi Intézet pályázatot írt ki az Erkel és a nemzeti romantika jegyében megvalósuló programokra, amelynek leadási határideje április 30. A főigazgató az október 1-jén, az MTA Zenetudományi Intézetben megnyíló Nemzet, történelem, opera című emlékkiállításra, illetve a június 5-től a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontban látható, Erkel Ferenc, a Zeneakadémia igazgatója című tárlatra hívta fel a figyelmet.
Lauter Éva arról is beszámolt, hogy a Magyar Posta alkalmi bélyegblokkot bocsájtott ki a 200 éve született Erkel Ferencre emlékezve. Erdmann Gyula, Erkel Ferenc szülővárosának, Gyulának az alpolgármestere elmondta: a város "szívvel, lélekkel és elkötelezettséggel" készül a bicentenárium megünneplésére. A fiatalságot is igyekszenek bevonni az emlékezésbe, így május végén Erkel és kora címmel rendeznek műveltségi vetélkedőt a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban, ahol kárpát-medencei középiskolák csapatai mérkőznek meg egymással. A Gyulai Várszínház is igen gazdag és izgalmas programmal tiszteleg a zeneszerző előtt, így például Horváth Csaba rendezésében állítják színpadra Erkel Sakk-játék című darabját, a Hunyadi László című operát pedig a Csokonai Színházzal közös produkcióban láthatjuk majd.
Erdődy Orsolya, az Erkel-Mahler év 2010 programjainak oroszlánrészét támogató és koordináló Hungarofest Nonprofit Kft. KLASSZ Zenei Iroda irodavezetője hangsúlyozta: a méltó ünneplés mellett céljuk, hogy külföldön is felfigyeljenek Erkelre. A bicentenáriumi év honlapján, a
www.erkel-mahler.hu -n mind a budapesti, mind pedig a vidéki és külföldi programok megtalálhatóak lesznek, emellett folyamatosan töltik fel és várják az Erkellel kapcsolatos események, kezdeményezések híreit.
 |
|
Gustav Mahler
|
A KLASSZ Zenei Iroda idén az Andrássy utat és a Magyar Állami Operaházat állítja reflektorfénybe a Felemelő század név alatt futó - mások mellett a Nemzeti Kulturális Alappal (NKA) és a Balassi Intézettel közös - együttműködés során, hiszen a városnak ezen a részén, az Operaházban mindkét ünnepelt, Erkel és Mahler is tevékenykedett. A Zeneakadémia és az Erkel által alapított Filharmóniai Társaság is kiemelt figyelmet, szerepet kap az eseménysorozatban, a Gyulán megvalósuló programok létrejöttében pedig nagy feladatot vállal az Erkel Társaság. Ahogy Erdődy Orsolya fogalmaz: kávéházi beszélgetésekkel, irodalmi-zenei szalonokkal az Andrássy út egykori, XIX. századi pezsgő kulturális életét kívánják valamilyen módon feleleveníteni. Természetesen idén sem feledkeznek meg a fiatalabb korosztályról, a Millenárison folytatódnak a Csoki koncertek, amelyek ezúttal Erkel, Mahler és kortársaik zenéjével ismertetik meg a gyerekeket.
A keddi sajtótájékoztatón mutatták be a Bánk bán 800 oldalas kritikai kiadását, amely az utolsó kéz elvét - tehát a szerző utolsó módosításait - követve és figyelembe véve 70 után először tárja nyilvánosság elé az eredeti művet. 1940-ben ugyanis Nádasdy Kálmán és társai olyan önkényes változtatásokat eszközöltek a darabon, amelyek az elmúlt évtizedekben látszólag végérvényesen beitták magukat a honi operajátszásba. Közel tíz éve indultak el az Erkel-operák kritikai kiadásának munkálatai, az MTA Zenetudományi Intézet jóvoltából megvalósuló sorozat legújabb darabja a Bánk bán. A kritikai kiadást gondozó Dolinszky Miklós zenetörténész szerint a Nádasdy-féle átdolgozás gyakorlatilag új darabnak tekinthető, az eredeti verzióból olyan fontos részeket nyestek le, mint például az első és második felvonás fináléja.
A debreceni Csokonai Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila, akinek a rendezésében elsőként hangzott el az "ős-Bánk bán", elmondta: egy sokkal összetettebb, izgalmasabb művet ismert meg. Bevallása szerint bizonyos értelemben küldetésnek tekinti az eredeti verziók bemutatását: a Csokonai Színház legközelebb a Hunyadi László eredetijét szólaltatja meg újra a színpadon.
