A fúziós zene fénykorát jelentő hetvenes években a stílusteremtő zenekarok gyakran afféle laza ?alkotóműhelyként? működtek: a nagy vezéregyéniségek állandóan cserélgették a kerettagokat, folyamatosan frissen tartva a hangzást és a kreatív feszültséget. (Az ambiciózus ifjú titánok mélyvízbe dobálásának legnagyobb mestere kétségkívül Miles Davis volt, de megemlíthetjük még Joe Zawinult is, aki ráadásul maga is Davis-tanítvány.) A Steps Ahead gerincét Mike Mainieri vibrafonos és Michael Brecker szaxofonos jelentették, akik már az együttes 1979-es megalapításakor azt tűzték ki célként, hogy New York legvirtuózabb muzsikusaiból állítsanak össze zenekart. A nagytudású zenészek szereplése két dolgot vont maga után: invenciózus, pörgős fúziós jazzt, amely azóta is etalonnak számít a világ sok zenésze számára és sok-sok tagcserét. 1987-ig a két főhős mellett megfordult a csapatban Eddie Gomez, Steve Gadd, Peter Erskine, Eliane Elias, Victor Bailey, Hiram Bullock, Kenny Kirkland. Legnagyobb sikereit azonban éppen abban az időben érte el a Steps Ahead, amikor a tagság némileg stabilizálódott. A Magnetic albumot rögzítő és az azt követő világkörüli turnét végigjátszó Brecker, Mainieri, Mike Stern (gitár), Darryl Jones (basszusgitár) és Steve Smith (dob) felállású csapat minden idők egyik legerősebb jazzrock ?szupergruppja? volt, amely hatásában csak a Biches Brew korszakbeli Miles Davis zenekarhoz vagy az első Chick Corea Electric Bandhez mérhető. Törvényszerű volt, hogy ez a sok erős egyéniség nem bírta sokáig ?egy csárdában?: a hároméves világkörüli turné után a tagok szétszéledtek, sőt maga az alapító Brecker is kiszállt. Mainieri a ?90-es években is kiváló művészek segítségével próbálta életben tartani a zenekart (Dean Brown, Adam Holzman, James Genus, Bob Berg stb.), komolyabb siker nélkül. Az igazi visszatérésre két lépésben került sor: a zenekar első lemezének megjelenésének huszadik évfordulójára először az első lemezt készítő csapat állt újra össze, de az igazi nagy pillanat a 2004-es Fuji Fesztiválon következett be, ahol a Magnetic albumot készítő Brecker?Mainieri?Stern?Jones?Smith felállás állt ismét színpadra (a billentyűs Adam Holzmannal kiegészülve). A közönség követelte a folytatást, így 2005 nyarán turnéra indult a csapat, amelynek során július 6-án látogatnak el hozzánk a Művészetek Palotájába. Mivel Darryl Jones egy évtizede a Rolling Stones ?főállású? basszusgitárosa, így a csapat ötödik tagja korunk egyik legnagyobb basszusgitáros sztárja, a hazánkban is rendkívül népszerű Richard Bona helyettesíti. Azok számára, akik látták tavaly ősszel a Mike Stern Band budapesti koncertjét, nem meglepő a választás: bár Stern és Bona között több mint tizenöt év- kor-, jelentős súlykülönbség van, sokezer kilométerre születtek és nőttek fel egymástól, teljesen más zenei háttérrel rendelkeznek stb., mégis olyan összhang van közöttük, mintha legalábbis ikertestvérek lennének. A Millenárisbeli koncerten előadott, dobkíséret nélküli negyedórás duettjükről azóta több magyar zenész vallotta be egymástól függetlenül, hogy az elmúlt évek leglenyűgözőbb élménye volt számára. Apró üröm az örömben, hogy a zenekaralapító Michael Brecker egyre súlyosbodó gerincbetegsége miatt nem tud jelen lenni ezen a turnén. Helyette viszont egy nem kevésbé legendás művész, Bill Evans veszi kézbe a szaxofont. Evans szintén Davis-tanítvány, aki a mester 1980-as visszatérő turnéján tűnt fel ? Mike Sternnel egyetemben ?, akárcsak Marcus Miller és John Scofield. Sikeres szólópályáján kívül korábban olyan produkciókban játszott, mint a Mahavisnu Orchestra, Herbie Hancock vagy Lee Ritnour zenekara. (2005. július 6. 20:00 Művészetek Palotája ? A Steps Ahead együttes koncertje; km.: Bill Evans (szaxofon), Mike Stern (gitár), Mike Mainieri (vibrafon), Richard Bona (basszusgitár), Steve Smith (dob)
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
