Térey János kapta az AEGON Művészeti Díjat

Zene

(foto: Lékó Tamás)" width="0150" class="fidelio_kep" />

Térey János (foto: Lékó Tamás)

Az alapító társaság vezetői immáron harmadjára kérték meg a magyar irodalmi lapok főszerkesztőit, hogy tegyenek javaslatot a díjazott személyére. Ezek után döntött a szakmai zsűri a díjról, amelyet első ízben Spiró György vehetett át a Fogság című regényéért, tavaly pedig Rakovszky Zsuzsa kapta meg az elismerést Visszaút az időben című kötetéért.

A díjhoz másik, egyedülálló elismerés is társul: az AEGON Művészeti Társdíj, erre már a díjazott író jelölhet más művészeti ágból kortárs magyar művészt. Az alapító társaság csak annyit kért, hogy a díjazott író tartson laudációt a jelöltjéről, azaz indokolja meg a döntését. Spiró György javaslatára az első AEGON Művészeti Társdíjat Jeney Zoltán zeneszerző vehette át Halotti szertartás című zeneművéért, tavaly pedig Rakovszky Zsuzsa Vojnich Erzsébet festőművészt jelölte a társdíjra.

A 2008-as AEGON Művészeti Díjról döntő szakmai zsűri tagjai:

Lévai Balázs a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője. Bestseller című sorozatában már közel 30 világhírű kortárs írót mutatott be a magyar nézőknek, a beszélgetések szerkesztett változata kötetben is megjelent az Európa Könyvkiadó gondozásában. Többszörös Kamera Hungária-díjas alkotó, legutóbbi ilyen elismerését Esterházy Péterrel készített interjújáért kapta 2006-ban.Legújabb kötete (A világ nyitott könyv) az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg.

Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK 18-19. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén tanszékvezető egyetemi docens. 1977-80, 1983: Mozgó Világ, rovatvezető (vers, kritika). 1989-től máig: alapító szerkesztő a 2000-nél. Könyvei: Nagyon komoly játékok (1996), Petőfi Sándor (kismonográfia, 1999), Hajóvonták találkozása (2003), ...Égi és földi virágzás tükre...(2007).

Radnóti Sándor Széchenyi-díjas esztéta, kritikus, egyetemi tanár (az ELTE esztétika tanszékén tanít), a Holmi társszerkesztője. Tíz könyv - köztük a Hamisítás (1995, amerikai kiadása: 1999), a Piknik (2000) és a Műhelymunka (2004) - szerzője.

Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, kritikus. Legutóbbi könyvei: Szegi Pál: Játék és lelkiismeret (Argumentum, 2002); Menedékház. Sárközi Márta emlékkönyv (Magvető, 2004, 2005, 2007); Trinontól trianonig. Kornfeld Móric hagyatéka (Corvina, 2006, 2007) Széchenyi Ágnes 2007 márciusában Pulitzer emlékdíjat kapott.

Vojnich Erzsébet festőművész - ő 2008-ban vett részt először a zsűri munkájában. 1983-ban Derkovits nívódíjat kapott, ugyanebben az évben egy finnországi ösztöndíj során elnyerte a Yuho Rissanen-díjat. 1991-ben Cagnes-Sur-Merben megkapta a zsűri díját (23e Festival International de la Peinture), ugyanebben az esztendőben ösztöndíjjal egy hónapot töltött Lisszabonban. 1998-ban Munkácsy-díjjal ismerték el, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa javaslatára ő kapta meg az AEGON Művészeti Társdíjat.

A következő művek jöttek szóba a zsűrizés utolsó körében:
Bán Zsófia: Esi iskola: olvasókönyv felnőtteknek (Kalligram)
Bán Zoltán András: Susánka és Selyempina (Scolar kiadó)
Békés Pál: Semmi baj (Palatinus)
Farkas Péter: Nyolc perc (Magvető Könyvkiadó)
Háy János: A gyerek (Palatinus)
Lator László: Az egyetlen lehetőség (Európa Könyvkiadó)
Nádasdy Ádám: Az az íz (Magvető)
Oravecz Imre: Ondrok gödre (Jelenkor)
Solymosi Bálint: Életjáradék (Kalligram)
Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég (Magvető)
Tandori Dezső: Ördöglakat (Pro Die Kiadó)
Térey János: Asztalizene (megjelent a Színház mellékleteként)

Térey János Író, költő, drámaíró, műfordító. 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. 1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészettudományi karán. Tíz éve szabadfoglalkozású író.

Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a Neue Stücke aus Europa nevű fesztiválon. Következő darabja a Papp András társaságában írott Kazamaták (Katona József Színház, 2006); a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007, bemutató: a Budapesti Őszi Fesztivál keretében).