Lukács Gyöngyit az egyik leghitelesebb Verdi-énekesnőként tartja számon az operavilág. Lady Macbeth szerepét, a legnagyobb kihívást jelentő Verdi-figurát a londoni Covent Garden színpadán énekelhette először, 27 évesen. Ezt követően az Edinburgh-i Fesztiválon, majd Münchenben, Bécsben, Szöulban, San Franciscóban, Tokióban és Santiagóban is színre lépett a szerepben. Az énekesnő megjegyezte: beszélni a Ladyről nehezebb, mint elénekelni; erre meg kell érni a léleknek és a testnek, az izmoknak is. "Most az enyém a szerep, én parancsolok neki, nem ő nekem" - fogalmazott.
Alexandru Agache a bariton hangfaj szinte összes főszerepét énekelte a világ legnagyobb operaszínpadain.1988-ban mutatkozott be a Covent Gardenben, ettől kezdve a színház állandó vendége. Fellépett többek közt a milánói Scalában, a firenzei Teatro Communaléban, a velencei La Fenicében, a veronai Arénában, a Bécsi Staatsoperben, a párizsi Bastille Operában, a berlini Deutsche Operben és a müncheni Bayerische Staatsoperben. A New York-i Metropolitanben 1999-ben mutatkozott be, azóta ott is visszatérő vendég. A művész hat-hét előadásban állt Macbethként a színpadon. Számára az az út fontos, amit a két főszereplő megtesz a hatalomtól vezérelve, és amelynek végén a körülöttük levő világot és magukat is lerombolják.
Banquo megformálójaként az Operaház egyik vezető énekesét, Fried Pétert láthatja a közönség. Nemzetközileg elismert opera-, oratórium- és hangversenyénekes. A legnagyobb fesztiválok és a leghíresebb operaszínpadok vendége; sikerrel szerepelt Európa számos országában, Amerikában, Kanadában és a Távol-Keleten. Fried Péter basszus operaszerepek mellett gyakran énekel kortárs műveket is.
A produkciót Szinetár Miklós rendezi. "Számomra a darab arról - vagy inkább: arról is - szól, hogy az ember a politikában, a hatalomban, a magánéletében is végtelenül kiszolgáltatott. Részben persze azt csináljuk, amit akarunk - legalábbis úgy hisszük -, de legalább ilyen mértékben azt tesszük, amit diktálnak nekünk. Rendezésem arról szól, hogy a főszereplő nem más, mint a végzet. Hogy senki sem maga alakítja a saját sorsát, hogy nemcsak rajtunk múlik, milyenek vagyunk, milyenné válunk. Földhöz ragadtan azt mondhatjuk, hogy a körülmények határoznak meg minket, ha felülemelkedünk ezen, azt mondhatjuk, hogy a rajtunk kívül álló felsőbb erők" - körvonalazta Szinetár a koncepciót. A szereplők viszonyairól megjegyezte: Lady és Macbeth között ez egy életre szóló, nagy, szerelmi, erotikus kapcsolat van, erőteljes a közöttük vibráló szexuális vonzerő. A darab az emberi kapcsolatokról is szól, és nemcsak a szerelemről, hanem arról is, hogy meddig tart a barátság (Banquoé és Macbethé), hogy ki kivel van együtt, ki, mikor és hogyan áll át a másik oldalra, s válik szövetségesből ellenséggé. Szinetár Miklós kiemelte, hogy nem öncélú hatáskeltésre és megbotránkoztatásra törekszik, hanem logikus megfogalmazásra. Ugyanakkor nem múzeumi előadás lesz a végeredmény, hanem egy, a mának szóló produkció.
Verdi Macbethjét Győriványi Ráth György fő-zeneigazgató vezényli, a jelmezek Velich Rita munkái, a díszlet tervezője Horgas Ádám. A szcenikában komoly szerepet kapnak Cakó Ferenc animációi. Az előadás koreográfusa Nemes Zsófia, a PR-Evolution Dance Company tagjai nem boszorkányokat, hanem kétarcú démonokat alakítanak. Végigkísérik az embert, be-beavatkoznak a sorsába, és a csúcsra jutva sem hagynak neki békét.
A Magyar Állami Operaház az opera második változatát játssza a standard balett nélkül, a firenzei változatból azonban beemelik Macbeth áriáját. Az előadásban közreműködik Magyari Eszter (Udvarhölgy), Rame Lahaj (Macduff), Pataki Potyók Dániel (Malcolm) és Clementis Tamás (Macbeth szolgája).
A bemutatóra március 22-én kerül sor, további előadások: március 25., 29., április 3., június 8., 11., 15., 19.
