A szombati estén mindjárt két különlegesség is elhangzik. Az egyik Mozart Négy templomi szonátája (K 336, 244, 329, 447). Mozart 1772 és 1780 között tizenhét rövid, egytételes darabot komponált a salzburgi dóm számára, melyeket a misék keretében adtak elő. Ezek a ma ?templomi szonátákként? ismert, a szerző által egyszerűen csak ?szonátának? nevezett művek valószínűleg a Szentlecke (Pál apostol valamelyik levelének részlete) és az Evangélium között hangzottak el (a zeneszerző egyik levelében ?Sonate all?epistola?-ként említi őket). Szűkre szabott terjedelmüket a liturgikus funkció határozta meg: a salzburgi dómban a kórus illetve hangszerek közreműködésével megszólaltatott misetételek összjátékideje nem lehetett több háromnegyed óránál.
 |
| Illusztráció Fotó: pixabay |
A darabok mindegyike szonáta-formában íródott, s előadó-apparátusuk is hasonló: az osztrák-délnémet egyházzenei gyakorlatban szokásos, a brácsát nélkülöző vonóskar és orgona, 1776-tól kezdve néhány szonátában fúvósokkal kiegészítve. Az orgona a művek mintegy felében több-kevesebb szólószerepet kap. Az 1780-ban keletkezett K 336-os számú C-dúr darab az utolsó a templomi szonáták sorában. Fúvósok nem szerepelnek benne, viszont az orgona mindvégig az előtérben áll: mintha csak egy versenymű-nyitótételt hallanánk, a végén a szokásos kadenciával. A K. 329-es C-dúr szonáta 1779-ben íródott, akkor, amikor Mozart párizsi utazása után visszatért Salzburgba, és újra felvette a szolgálatot a hercegérseknél, ezúttal nem koncertmesterként, hanem udvari és dómorgonistaként. A nagy zenekart foglalkoztató, pompás darabban a vonósok mellett két oboa, két kürt, két trombita és üstdobok is megszólalnak, s az orgona mellett a két oboa játszik szólót.
A másik különlegesség Respighi Templomablakok zenekari műve, amelynek alcíme szerint ?négy szimfonikus impresszió?, a zeneszerző a régi egyházzene megidézése érdekében modális dallamokat is feldolgozott bennük. A tételek négy régi ólomüveg templomablakot, pontosabban az ezeken látható bibliai, illetve a katolikus keresztény hagyományhoz kötődő történeteket jelenítenek meg. Az első tétel (Menekülés Egyiptomba) egy szemlélődő, melankolikus hangulatú variációsorozat egy egyszerű téma felett. A második tételben (Szent Mihály arkangyal) Respighi drámai erővel jeleníti meg az egekben zajló csatát. A harmadik tétel (Szent Klára matutinuma) ismét kontemplatív, azt a csodát önti zenébe, amely szerint Klárát, amikor súlyos betegsége miatt nem tudott felkelni, angyalok vitték el az éjszakai zsolozsmára. A negyedik tétel (Nagy Szent Gergely) pedig Szent Gergely pápa, illetve a róla elnevezett gregorián zene előtt hajt fejet.
Honegger leggyakrabban elhangzó III. szimfóniájának alcímeként a ?Liturgikus szimfónia?-t adta. A szerző ugyanis a tételek fölé a katolikus liturgia egy-egy latin nyelvű mondatát írta. ?Dies irrae? (?A harag napja?) az első tétel mottója. A másodiké a 130. Zsoltár kezdősora: ?De profundis clamavi? (?A mélységből kiáltok?). A zárótétel fölött pedig a mise könyörgése áll: ?Dona nobis pacen? (?Adj nekünk békét?).
Ez a darab is megrendelésre készült: a zürichi Pro Helvetia alapítvány kérte fel a szerzőt, s ezért a bemutató is itt volt 1946-ban. Bár a mű a háború után keletkezett, magán viseli a háború megpróbáltatásainak élményét. Rendelkezésünkre áll a szerző saját vallomása szimfóniájáról: ?A modern ember ellenszegülését akartam ebben a munkában jelképezni a barbárság, butaság, szenvedés, gépiesség, bürokrácia áradata ellen, ami néhány éve ostromol bennünket. Zenei nyelven jelenítettem meg azt a harcot, amely súlyos, vak erőknek való meghódolás és a boldogság, a békeszeretet ösztöne, az isteni menedék érzése között zajlik a szívekben. Szimfóniám dráma, amely, ha úgy tetszik, három valóságos vagy jelképes személy: a boldogtalanság, a boldogság és az ember között játszódik.?
2017. október 14. szombat, 20.00 óra, Szent István Bazilika
Mozart: Négy templomi szonáta (K 336, 244, 329, 447)
Respighi: Templomablakok
Honegger: III. szimfónia ?Liturgikus?
Km.: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
Következő hangverseny:
2017. október 20. péntek, 19.30 óra Pesti Vigadó
HANGVERSENY A KIEGYEZÉS ÉVE ALKALMÁBÓL
Erkel: Ünnepi nyitány
Mihalovich Ödön: Gyászhangok Deák Ferenc emlékének ajánlva
Liszt: Zongoraverseny Esz-dúr
Mosonyi Mihály: Gyászhangok Széchenyi halálára
Liszt: Hungária ? szimfonikus költemény
Km.: Sakata Tomoki (zongora), a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója
