A Heves megyei Pélyen született, apja kántortanító, anyja nővér volt. Gimnazistaként az 1962-es Ki mit tud?-on osztálytársával, Gergely Ágival tűnt fel a Gézengúz című dallal. A tévészereplés után keresték meg az akkor legismertebb zenekarok, 1963-tól énekelt az Omegával, a Metróval és az Illéssel. Jogi egyetemi tanulmányait az éneklés miatt szakította félbe, első átütő sikerét 1966-ban a táncdalfesztiválon Szörényi Levente Rohan az idő című dalával aratta, ettől kezdve az Illés együttessel, majd a Fonográffal készítette lemezfelvételeit. Dalait eleinte Illés Lajos és Szörényi Levente, később Tolcsvay László, majd Bornai Tibor és mások írták, állandó szövegírója Bródy János.

Koncz Zsuzsa 1965-ben
Fotó: Fortepan / Hunyady József

Első nagylemeze a Volt egyszer egy lány 1969-ben jelent meg, a következő évben adták ki a Szerelem című albumát, ezt követte a Kis virág (1971), az Élünk és meghalunk (1972). Társadalomkritikus szövegei miatt az 1973-as Jelbeszéd című albumának (amelyből akkor már több tízezer példány kelt el) terjesztését felfüggesztették, és csak tíz év múlva jelenhetett meg újra.

Tiszta éneke, előadói stílusa sportcsarnokokban is teltházas koncerteket eredményez.

A színpadon töltött évtizedek alatt megőrizte sajátos stílusát, előadásmódjára a belső tartás, harmónia, erős kisugárzás jellemző. Számos dala a magyar könnyűzene klasszikusának számít, a Ha én rózsa volnék, a Sárga rózsa vagy a Jöjj kedvesem… összeforrott nevével, s a magyar irodalom számos megzenésített versét énekelte nagy sikerrel.

Több filmben is szerepelt, mint például a hatvanas évek fiataljainak életérzését megörökítő Ezek a fiatalok, a Szevasz Vera, a Bűbájosok. Tavaly októberben immár tizenharmadik alkalommal lépett volna fel a Papp László Budapest Sportarénában, de a nagykoncertet a koronavírus-járvány miatt egy évvel el kellett halasztani. Ő Magyarország egyetlen olyan női előadója, aki itt ilyen sok nagyszabású koncertet adott: 1992-től lép fel ezen a helyen, rendszeresen teltházas koncertjeit több DVD-n örökítették meg.

Fotó: MTI / Mohai Balázs

2018-ban gazdagon illusztrált, mintegy négyszázötven fotót, interjúkat, számos érdekes történetet és a teljesség igényével készített diszkográfiát tartalmazó kötet jelent meg több mint négy évtizedes pályafutásáról. Ebben 76 kislemezt, 40 nagylemezt (ezzel valószínűleg csúcstartó Magyarországon), számos válogatásanyagot sorolnak fel, emellett sok lemeze jelent meg Németországban, Lengyelországban, Franciaországban és Oroszországban, Erdélyben annak idején még kalózlemezeit is árulták.

Ő az első magyar lemezmilliomos.

Erkel színházbeli és sportcsarnokbeli koncertjeiről fél tucat DVD készült.

Művészetének elismeréseként 1977-ben Liszt Ferenc-díjat, 1989-ben érdemes művész címet, 1992-ben Kazinczy-díjat, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1999-ben Huszka Jenő-díjat, eMeRTon-díjat kapott.

2000-ben Maecenas-díjjal, majd a Hungaroton Records hanglemezkiadó Életműdíjával ismerték el, s az Arany Zsiráf díjkiosztó gálán ugyanilyen elismerést vehetett át. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki „a népszerű zene progresszív formáit a magyar és nemzetközi kultúra legjobb hagyományaival sikerrel ötvöző, maradandó értékeket létrehozó fáradhatatlan munkásságáért”. Ugyanabban az évben Pro urbe Budapest díjat és Prima Primissima díjat is kapott. 2015-ben Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott, és életművéért átvehette a Gundel Művészeti Díjat.

Nyitókép: Koncz Zsuzsa 10. jubileumi koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2014. március 14-én. Fotó: MTI/ Mohai Balázs