?Kondor Béla azt írta magáról egyik versében: ?piszok, borosta és büdösség, ez vagyok, ez a formám?. Nyers és nagyon őszinte szavak ezek. Talán ezek a legjellemzőbbek művészetére is. Kondor Béla nem illúziókat gyártott, nem mesterkélt álomvilágba kalauzolja a nézőt, hanem nyersen és őszintén fogalmaz a ceruzával és az ecsettel is? ? mondta el Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete. Az őszinteség mellett Kondor Béla jellemvonásai között említette a kettősséget, anatómiai pontosságú rajzok és elnagyolt festmények ugyanis egyaránt megtalálhatók rövid élete során ránk hagyott művészetében. De nemcsak a technikában jellemezte ez a kettősség, hanem a témaválasztásban is. ?Prófétákat, apostolokat, angyalokat ábrázoló műveit átlengi valamiféle profán szemlélet. Egyszerre volt hívő és kétkedő is. Egyszerre volt tradicionális és korszerű? ? tette hozzá, majd folytatta: ?Mi már nem tudjuk belehelyezni magunkat abba a világba, amely az ?56-os forradalom után az embereket nyomasztotta. Mi már csak némi érzésmorzsát tudunk elcsenni ezekből az évekből a műveken keresztül. A mi, későbbi kortársak feladata, hogy Kondor Béla üzeneteit megfogalmazzuk.?
Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója a megnyitón emlékeztetett arra, hogy az intézmény már az ötödik közös kiállítást rendezi meg a Kogarttal. Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kogart kuratóriumának elnöke felidézte, hogy Kondor Béla munkássága mindössze másfél évtizedet ölel fel, mégis máig meghatározó jelentőségű a magyar képzőművészetben. ?Az ?50-es, ?60-as évek magyar képzőművészete nem képzelhető el, nem értelmezhető, nem kutatható Kondor Béla életműve nélkül, a magyar festőművészet és grafika olyan állócsillaga ő, akit csak olyan művészekhez lehet hasonlítani, mint Csontváry vagy Vajda Lajos.? Megjegyezte: a magyar valóságon túl az európai művészet klasszikus hagyományaiban gyökerezik Kondor Béla művészete, mert visszanyúl a nagy elődökhöz, Albrecht Dürerhez, Hieronymus Boschhoz. ?Kondor művészetében nem mutathatók ki korszakok, stílusok, az egész életmű egységesen magas színvonalú? ? hangsúlyozta a művészettörténész, hozzátéve: céljuk bemutatni annak a magánmitológiának, szimbólumrendszernek bizonyos elemeit, amelyből a kondori életmű táplálkozik.
Fertőszögi Péter elmondása szerint a kiállítás ezért tartalmi szempontok szerint, motívumok, sorozatok és témák alapján épül fel: a klasszikus művészetre visszautaló angyalok, szentek, próféták és történelmi események mellett megjelennek Kondor saját korának izgalmas témái is, mint a repülés, a gépmonstrumok vagy az ember fokozatos elidegenedése az egyre inkább széteső világban.
A Marosvölgyi Gábor és Fertőszögi Péter által rendezett tárlat külön érdekessége a Kondor Béla morális munkáit felvonultató terem, ahol az első vázlatoktól a végleges változatig együtt láthatja a közönség a művész szinte minden jelentős falfestészeti munkáját.
A kiállítás úgy fogja át az életművet és ad teljes képet, hogy minden terem Kondor művészetének más-más aspektusát tárja fel, az azonos motívumokat, a legkülönbözőbb műfajú munkákat egymás mellé állítva vizsgálja ? emelte ki Fertőszögi Péter.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a Szépművészeti Múzeum?Magyar Nemzeti Galéria és a Várkert Bazár közös szervezésében létrejött tárlat július 2-ig látható.
A megnyitón közreműködött Mohai Gábor előadóművész és Binder Károly zongoraművész, zeneszerző.
Szöveg: Takács Erzsébet, MTI
Fotó: Csákvári Zsigmond
