A Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozata az IAWIS-szal (International Association of Word and Image Studies) az közösen a novemberi budapesti fotóhónaphoz kapcsolódva nemzetközi konferenciát szervez EXPONÁLT EMLÉK. CSALÁDI KÉPEK A MAGÁN ÉS A KÖZÖSSÉGI EMLÉKEZETBEN címmel. A konferencia neves nemzetközi - amerikai, holland, német - és magyar szakemberek közremuködésével jön létre. (Budapest, 2006. november 10-11.)
Az utóbbi évtizedben, a kulturális emlékezet egyik legizgalmasabb multi-, illetve interdiszciplináris kutatási terepe lett a családi képek vizsgálata. A kortárs kulturális diskurzusban a család igen erőteljes metafora, melynek történelmi, társadalmi és vizuális reprezentációja minduntalan a legkülönfélébb szociológiai, antropológiai, vallási és politikai szándékokkal, tartalmakkal telítődik. Történelmi események, sorsfordulók gyakran alapjaiban érintik a családok integritását, sorsát, s a családi fényképek, a család (ön)reprezentációi éppen ezért képesek olyan revelatív módon reflektálni a tágabb történelmi háttérre is.
Családi képek a kulturális emlékezetben: Losonczy Géza családjával 1956-ban
A rendszerváltás óta a múlt, a történelmi és kulturális emlékezet feldolgozása, értelmezése a magyar társadalom megkerülhetetlen feladata lett. Ez az egyre sürgetőbb feladat különösen aktuálissá vált a holokauszt 60. évfordulója után, valamint idén, az 1956-os forradalom 50. évfordulójának évében. E feladathoz szorosan hozzátartozik a történelem vizuális reprezentációjának vizsgálata, mely téma Magyarországon jóval kevesebb figyelmet kapott, mint amit, különösen egy képek által uralt világban, megérdemelne.
A téma a fotóművészeket, dokumentumfotósokat és filmkészítűket, fényképeket felhasználó művészeket, festőket, installációk, digitális műalkotások, kollázsok, montázsok, képregények készítőit, valamint kritikusokat, teoretikusokat, írókat hoz közös vizsgálódási terepre, akik egyébként olyan szerteágazó területeken tevékenykednek, mint az irodalom, történelem, vizuális kultúra, művészettörténet, szociológia, antropológia, pszichoanalízis, film és média, gender tanulmányok - hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük.
A 2006-os novemberi fotóhónaphoz kapcsolódva egy kétnapos, interdiszciplináris nemzetközi konferenciát, és ehhez kapcsolódó kiállításokat terveznek, melyek a családi képek témájára épülnek. E témakört elsosorban "szó és kép" kapcsolata szempontjából vizsgálnák meg, vagyis azt, ahogyan a családi fényképek a narratívák, mítoszok, ideológiák konstrukciójához kapcsolódnak. A közkeletű felfogás szerint, a képek a történeteket hivatottak illusztrálni, illetve hitelességüket bizonyítani, valójában azonban a kapcsolat összetettebb; a történetek gyakran maguk is képeket teremtenek, a képek pedig kontextust, értelmezést kívánnak, s akár több történet is kapcsolódhat ugyanahhoz a fényképhez. A vizsgálódások javasolt témái közé tartoznak a láthatóság, láthatatlanság, kontextus teremtés, manipuláció, kihagyás, értelmezés és ellenállás kérdései.
Egyéb lehetséges témák:
a magán- és a közösségi emlékezet találkozási pontjai (családtörténet, egy közösség történetei, nemzeti történelem, a holokauszt ábrázolása, forradalmak, köztük az 1956-os magyar forradaloméi, világháborúk, gyarmatosítások, rabszolgaság stb. képei)
életrajz, önéletrajz
memoárok
hivatalos és nem-hivatalos/alternatív történelmi narratívák
az ún. "reflektálatlan" vagy "spontán" amatőrfotók szembeállítása professzionális vagy művészi képekkel
dokumentum, dokumentáció (magán- és állami archívumok)
a banális, hétköznapi és a fennkölt találkozása a képeken
a sztereotip, személytelen, és személyes kapcsolata, átfedései
az album mint az elbeszélés egyik műfaja
a műtermi fotó mint az elbeszélés egyik műfaja
a technika hatása a hagyományos ábrázolásra (pl. polaroid, digitális fényképezőgép)
A kísérő kiállítás/ok olyan művészek műveiből áll/nak össze, akik munkáikban valódi családi fényképeket, vagy a családi képeket mint koncepciót használják. A konferenciához kapcsolódó kiállítások a Stúdió Galériában (kurátor: Erőss Nikolett), a dunaújvárosi Kortárs Muvészeti Intézetben (kurátor: Zólyom Franciska) és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében (kurátor: Lázár Eszter és Sturcz János) lesznek.
Koncepció: Bán Zsófia
Témafelelős: Turai Hedvig
Helyszín: Goethe Intézet, Budapest
Időpont: 2006. november 10-11.
A konferencián a 20 perces (maximum 12000 karakter) előadásokat rövid megbeszélések, viták követik, moderátor vezetésével. A konferencia nyilvános. A konferencia és a kiállítások anyagát egy kiadványban tervezik megjelentetni magyar és angol nyelven, 2007-ben.
A konferenciára jelentkezés módja: 1500-2000 karakter terjedelmű témajavaslattal elektronikusan a következő e-mail címre: turay@ludens.elte.hu
Határidő: 2006. június 20.
A jelentkezés elfogadásáról e-mailben értesítenek, legkésőbb 2006. július 1-ig.
Marianne Hirsch
A Columbia University angol és összehasonlító irodalomtudomány professzora az Institute for Research on Women and Gender Institute-nál. A Modern Language Association (PMLA) folyóiratának főszerkesztője. Ő az, aki Family Frames. Photography, Narrative and Postmemory (1997) című kötetével a családi fényképek, privát képek vizsgálatának egyik elméleti megalapozója volt, s ő alkotta meg azokat a fogalmakat, amelyeket ma már a téma kapcsán a kutatók általánosan használnak. Számos cikket, illetve tanulmányt publikált a 20. és 21. századi a kulturális emlékezetről, különösen a második világháború, illetve a holokauszt irodalmi, illetve fényképészeti reprezentációjáról. Jelenleg Leo Spitzerrel együtt a Czernowitz Crossroads: Four Jewish Families Before, During, and After the Holocaust című köteten dolgozik. A konferencián ennek anyagából fognak előadást tartani.
Főbb művei: Beyond the Single Vision: Henry James, Michel Butor, Uwe Johnson (1981); The Mother / Daughter Plot: Narrative, Psychoanalysis, Feminism (1989); Számos kötet szerkesztője, illetve társzerkesztője, többek között: The Voyage In: Fictions of Female Development (1983); Conflicts in Feminism (1991); Ecritures de femmes: Nouvelles cartographies (1996); The Familial Gaze (1999); Time and the Literary: Essays from the 1999 English Institute (2002); Gender and Cultural Memory (2002), Teaching the Representation of the Holocaust (2004). Magyarul: Kivetített emlékezet - holokauszt-fényképek a magán-és közösségi emlékezetben. Enigma. X. évf. 2003, 37-38. sz.
Leo Spitzer
Az amerikai Dartmouth College történelem professzora, és a Columbia University vendégprofesszora. Legújabb könyve: Hotel Bolivia: The Culture of Memory in a Refuge from Nazism (Hill & Wang: Farrar, Straus & Giroux, 1998). További művei: Lives in Between: Assimilation and Marginality in Austria, Brazil and West Africa (Cambridge, 1990; reprinted 1999, Hill & Wang), The Creoles of Sierra Leone: Responses to Colonialism (Wisconsin 1974), valamint Acts of Memory: Cultural Recall in the Present (szerkesztők: Leo Spitzer, Mieke Bal, Jonathan Crewe,UPNE, 1999). Jelenleg Marianne Hirsch-el közösen egy új könyvön dolgozik, melynek címe: Czernowitz Crossroads: Four Jewish Families Before, During, and After the Holocaust. A konferencián ennek anyagából fognak előadást tartani.
Svetlana Boym
A Harvard University szláv nyelvek és irodalmak professzora, valamint az összehasonlító irodalomtudomány professzora. Oktatói és írói tevékenységének főbb témái : huszadik századi orosz irodalom (költészet, esszé, önéletrajzi regény), film és kortárs művészet, kultúratudomány, a száműzetés irodalma, irodalomelmélet, szovjet és poszt-szovjet kultúra, kelet-európai emigráns írók, kulturális emlékezet és nosztalgia, politikai és muvészi szabadság.
Főbb művei: The Future of Nostalgia (2001); Death in Quotation Marks: Cultural Myths of the Modern Poet (1991); Common Places: Mythologies of Everyday Life in Russia (1994); "From Russian Soul and Post-Communist Nostalgia" (1995); "Socialist Realism and Kitsch" (1995); "Estrangement and Exile: Shklovsky to Brodsky" (1996). Fényképészként több kiállításon szerepelt.
Susan Rubin Suleiman
Irodalom és kultúrkritikus, a Harvard University francia irodalom és kultúra professzora, valamint az összehasonlító irodalomtudomány professzora. Főbb művei: Authoritarian Fictions: The Ideological Novel as a Literary Genre (1983); Subversive Intent: Gender, Politics, and the Avant-Garde (1990); Risking Who One Is: Encounters with Contemporary Art and Literature (1994); Budapest Diary: In Search of the Motherbook (1996). Szerkesztőként, társszerkesztőként: Exile and Creativity (1998), Contemporary Jewish Writing in Hungary: An Anthology (2003). Legújabb publikációinak témái: a kollektív emlékezet és a dokumentumfilm, valamint a tényszerűség problematikája a holokauszt memoárokban. Legújabb könyve 2006 folyamán jelenik meg: Crises of Memory and the Second World War (Harvard University Press).
Willem van Zoetendaal
Nemzetközileg elismert fotóval foglalkozó holland szakember, kurátor és könyvkiadó, fotógalériát vezet Amszterdamban. 1995 óta nemcsak Hollandiában, hanem Olaszországban, Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban is tevékenykedik kurátorként, illetve szervez együttműködéseket ezeknek az országoknak a művészei között. Galériájában magyar fotó- és képzőművészek is kiállítottak már, többek között a tavalyi holland évad keretében. Könyvet adott ki a kortárs holland fotóművészetről.
Rob Kroes
Szociológus, a University of Amsterdam Professor Emeritus-a, és korábban az amerikanisztika tanszék vezetője. 1992-96 között az Európai Amerikanisták Szövetségének elnöke volt. Két könyvsorozat alapító főszerkesztője (Amsterdam Monographs in American Studies, European Contributions to American Studies). 34 könyv szerzője, társszerzője, illetve szerkesztője. Legutóbbi művei: If You've Seen One, You've Seen The Mall: Europeans and American Mass Culture (1996), Predecessors: Intellectual Lineages in American Studies (1998), Them and Us: Questions of Citizenship in a Globalizing World (2000), and Straddling Borders: The American Resonance in Transnational Identities (2004). Legújabb könyve megjelenés előtt: Photographic Memories: Private Pictures, Public Images and American History (2006) A konferencián ebből a témából tart előadást.
Berecz Ágnes
(Ph.D. Université Paris/Panthéon-Sorbonne) művészettörténész, kritikus. Szakterülete 19. és 20. századi művészet és vizuális kultúra. Jelenleg a New York-i Museum of Modern Art előadója és tanára, valamint a Műértő New York-i tudósítója.
Orbán Katalin
(Ph.D.), irodalomtörténész, a Harvard University oktatója. Fő kutatási területe a trauma, emlékezet és elbeszélés kapcsolata a kortárs irodalomban és vizuális kultúrában. Ethical Diversions címu könyve (New York: Routledge, 2005) a holokauszt emlékezetét illetve az irodalom és etika viszonyát vizsgálja a kortárs amerikai prózában. Publikációi többek között a Comparative American Studies, HOLMI, Café Babel folyóiratokban, illetve antológiákban a Stauffenburg (Tübingen) és a Vrije Universiteit (Amszterdam) kiadásában jelentek meg.
