Konferencia a magyar városfotózás nagy alakjának emlékére

A Klösz György tiszteletére rendezett konferencia első napján a fényképész családi emlékei, fotói alapján ad képet életéről az első szekció négy előadója: Jánossy Dóra Anna, dr. Jánossy László, Bognár Katalin, valamint Sándor Tibor. A második, ?A fényképező tekintet? címmel zajló szekcióban Klösz György és kortársai pályája kerül előtérbe, valamint  a századfordulón való városfényképezés gyakorlatáról is hallhatnak az érdeklődők.

A délutáni szakaszban az urbanizációs folyamatok és a fotográfia fejlődésének találkozási pontjait járják körbe az előadók: Szélpál Lívia például Klösz György 1879-es szegedi árvizet megörökítő dokumentációjáról is beszél a közönségnek. Az első nap délutánján a mai városfotózás, a kortárs fotográfia jellemzői is felmerülnek, Zsámboki Miklós pedig a ?ma Klösz Györgyeit? mutatja be. Emellett a különböző műfajokról, a fotográfia mediális szerepének változásáról, valamint Klösz vidéki kortársairól is szó esik.

A második nap előadásai két nagy téma köré épülnek: a fotó és társadalom viszonyát, valamint korunk fotógyűjteményeinek, illetve a világháló szerepének kérdését feszegetik. A részt vevők hallhatnak többek között a XX. század első felének vidéki képgyártóiról vagy a 19. századi Margitszigetet bemutató fotókról. Zárásképpen Tamási Miklós tart előadást a digitális másolatok megosztásának és szabad felhasználásának problémáiról, valamint a jogi, közgyűjtemény-elméleti kérdésekről.

Klösz György fényképész Darmstadtban született 1844. november 15-én, és a magyarországi városfotózás úttörőjeként tartják számon. Klösz György gyógyszerészeti, vegyészeti és fényképészeti tanulmányok után Bécsben kezdte meg pályáját, majd 1866-ban érkezett a magyar fővárosba, ahol később a Magyar Fényképészek Egyletének alapítója lett. A kilencvenes évek második felétől sorozatokat készített a városrendezés miatt bontásra váró házakról. A millenniumi kiállításról pedig a kizárólagos jogú Fényképészeti Szövetkezés égisze alatt legalább hétszáz képe maradt fenn. Felvételei sorra jelentek meg a kor sajtójában, kitüntetései szaporodtak. Az 1900-as párizsi világkiállításra készülve közel száz vidéki kastélyról készített külső és belső felvételeket. A Magyar Fényképészek Országos Szövetsége 1906-ban alelnökévé választotta. 1913. július 4-én hunyt el.