Konferencia Szabó Zoltánról

(MTI) A Politikatörténeti Intézet rendezvényének megnyitó beszédében kiemelte: Szabó Zoltán nemcsak szociográfus volt, hanem antifasiszta közíró és a nyugati emigráció egyik vezető alakja is.

 

Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség volt elnöke közölte: Szabó Zoltán a Nyugat harmadik nemzedékének kortársa volt, amelyhez mások mellett Sőtér István, Vas István, Kolozsvári Grandpierre Emil és Weöres Sándor tartozott. Munkássága során a közéleti mozgalmakat, illetve a harmincas évek politikai, szellemi, morális válságát is elemezte. Szabó Zoltán kutatásaival választ keresett arra, a magyarok miként tudnak kapcsolatot kialakítani a délkelet-európai népekkel; a negyvenes években a konzervatív színezetű nemzeti liberalizmushoz közeledett.
    

Valuch Tibor társadalomtörténész, a Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet igazgatója elmondta: Szabó Zoltán a magyar emigráció azon ritka egyéniségei közé tartozott, akik élete végéig szinte teljesen elzárkóztak a Kádár-rendszertől: mindössze egyszer nyilatkozott ? idős korában ? a Magyar Televíziónak. Írásaiban a moralitás kitüntető szerepet kapott, ezekben pedig a magyar nemzet megmaradásának feladatait taglalta, és középpontba állította a társadalmi felelősségvállalást, valamint a szociális érzékenységet ? tette hozzá. Szólt arról, hogy Szabó Zoltán "az írást szolgálatnak tekintette", amellyel a közgondolkodást is meg akarta reformálni. Írásai mentesek voltak mindenféle kirekesztéstől, a faji megkülönböztetést határozottan elutasította, és vallotta, "jó hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen" ? jegyezte meg.
    

Gyurgyák János eszmetörténész, az Osiris Kiadó vezetője azt mondta: Szabó Zoltán "tragédiája, hogy hiányoznak mögüle a testet öltött alkotások", szociográfiáit ugyanakkor szépirodalmi igényességgel írta meg. Munkáival töredékeket hagyott ránk, amelyek "kincsesbányát jelentenek a filológus számára".
    

András Sándor költő, irodalomtörténész arról beszélt, hogy Szabó Zoltán megkülönböztette a nemzet fogalmát az államétól, nemzeten pedig az egyes embereket értette. Szabó Zoltánt idézve úgy fogalmazott: "ahol egy család él együtt, ott már nemzetecske van", a nemzetköziség elve pedig feltételezi a nemzetek létét.
    

A rendezvényen előadást tartott továbbá Noszkai Gábor jogász, Benkő Péter, az Általános Vállalkozási Főiskola oktatója, Argejó Éva, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa és Kende Péter szociológus, az 1956-os Intézet kuratóriumának elnöke. Az eseményen megjelent Szabó Zoltán családjának néhány tagja is.