Időpont: 2007. május 24., 9 órai kezdettel
Helyszín: ELTE Bölcsészettudományi Kar, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4-6. A épület 330.
Program
09.00 - 09.30: Köszöntő -Sonkoly Gábor, dékánhelyettes
Szakmai bevezető -Sz. Jónás Ilona
09.30 - 11.15: I. szekció - elnök: Sz. Jónás Ilona
Klaniczay Gábor (ELTE BTK - CEU Department of Medieval Studies): Szent Erzsébet és Európa
Fr.Varga Imre Kapisztrán ofm (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola): "Pia Mater Fratrum Minorum" - Szent Erzsébet, a ferences
Deák Viktória Hedvig OP (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola): Szent Erzsébet és Szent Margit: egy új életszentség kétféle megvalósulása
Szende László (Magyar Nemzeti Múzeum - ELTE BTK): Erzsébet Anjou-kori kultusza, különös tekintettel Piast Erzsébet királynéra
11.15 - 11.30: szünet
11.30 - 13.15: II. szekció - elnök: Klaniczay Gábor
Bárczi Ildikó (ELTE BTK): Morálteológiai tanítások Laskai Osvát és Temesvári Pelbárt Szent Erzsébet-napi beszédmintáiban
Gecser Ottó (ELTE BTK - CEU Medieval Studies): A rózsacsoda: előzmények és a legkorábbi latin kéziratok
Falvay Dávid (ELTE BTK): A rózsacsoda Itáliában: olasz nyelvű kéziratok
Seláf Levente (ELTE BTK): A magyar királyfiból lett aquileiai patriarcha. Egy középkori exemplum változatai
Pusztai Gabriella (ELTE BTK): Szent Erzsébet francia nyelvű életrajzai
13.15 - 14.30: ebédszünet
14.30 - 16.15: III. szekció
Prokopp Mária (ELTE BTK): A Magyar Királyság szerepe a Szent Erzsébet-kultuszban
Tátrai Júlia (Szépművészeti Múzeum - ELTE BTK): Szent Erzsébet és az Erzsébet-napi árvíz (1421) ábrázolásai a korai németalföldi festészetben
Havasi Krisztina (ELTE BTK): Az egykori óbudai királyi palota Szent Erzsébet-kápolnája
Jakab Péter (ELTE BTK): Árpád-házi Szent Erzsébet alakja Alessandro Allori (1535-1607) Madonna Szentekkel című oltárképén
16.15 - 16.30: szünet
16.30 - 18.00: IV. szekció - elnök: Prokopp Mária
Marosi Ernő (MTA - ELTE BTK): Az udvar(ok) szerepe Szent Erzsébet életében
Puskely Mária SSND (ELTE BTK - SZTE BTK): Két középkori Szent Erzsébet-himnusz
Gyertyános Éva (SZTE BTK): Szent Erzsébet firenzei kultuszának emlékei
Kovács Andrea (MTA Zenetudományi Intézet): Szent Erzsébet középkori liturgikus énekei Magyarországon
Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából Seregély István nyugalmazott egri érsek áldotta meg azt a házat, amelyben az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság is helyet kapott, valamint megnyitotta a Hódolat Szent Erzsébet előtt című képző- és iparművészeti kiállítást is.
A ház a Szent Erzsébet kulturális útvonal kezdőállomása, itt kapott helyet a római katolikus egyházközösség gyűjteménye, - miseruhák, kelyhek - illetve az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság is - mondta Seregély István. A korábbi iskolaépület átalakítását és felújítását 2002-ben kezdték el, a rekonstrukció eddig mintegy 50 millió forintba került, de az épület még nem készült el teljesen.
A pályázati forrásból és egyházi pénzből átadott Szent Erzsébet ház alsó szintjét vehették egyelőre birtokba, az emeleti, illetve a hátsó rész, és a kert még felújításra vár, valamint különböző berendezési tárgyakat is szeretnének még beszerezni.
Szent Erzsébetet (1207-1231) két ország, három város vallja magáénak. A magyarországi Sárospatak, ahol született, valamint a német Wartburg és Marburg városa. IV. Béla király testvérét, a szentté avatott Erzsébetet nagy tisztelet övezi a katolikus egyház híveinek körében, a krónikák szerint egész életében a szegényekről gondoskodott, sírja mellett számos csodás esemény történt. Sárospatak méltón készül a szent születésének 800. évfordulójára, kétezer autó befogadására alkalmas ideiglenes parkolót alakítottak ki az autóval érkező vendégek fogadására, tájékoztató füzeteket készítettek, és több mint tízezer turistát várnak a május végén tartandó jubileumi Szent Erzsébet ünnepségre.
(Múlt-kor/MTI)
