?A MANK Galéria minden évben befogad egy jelesebb magyar gyűjteményt. Idén Szőllősi-Nagy András és Nemes Judit gyűjteményéből válogattunk ki képeket sajátos logika szerint: vannak köztük magyar és párizsi magyar vonatkozású alkotások, valamint nemzetközi művek? ? nyitotta meg a kiállítást dr. Hóvári János főigazgató.
Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit műgyűjtői tevékenysége az 1960-as években kezdődött, de a házaspár 1989-es Párizsba költözése után gyorsult fel. Korábban az Európai Iskola művészeinek munkái alapozták meg a gyűjteményt, később a Párizsban élt magyar művészek munkáival, festményeivel és fotográfiáival bővült. Az 1990-es évektől a gyűjtés koncepciója is átalakult: inkább a konstruktív, geometrikus és konkrét művészetből válogattak, a gyűjteményben egyre több nemzetközi művész kapott helyet, köztük francia, svájci és latin-amerikai geometrikus alkotások, német és holland konkrét munkák. A gyűjtemény 2014-ben hazatért, azóta a fotógyűjtemény már háromszor szerepelt budapesti kiállításon. A szentendrei MANK Galéria most a Szöllősi-Nagy?Nemes-gyűjtemény geometrikus és konkrét műveit, festészeti és szobrászati alkotásait mutatja meg az itthoni közönségnek.
A tárlaton sokféle alkotást látni: szobrot és festményt, színes és fekete-fehér, lírai és szigorúbb hangvételű, minimalista és gazdagabb ábrázolású műveket magyar és külföldi művészektől. Egy azonban közös az alkotásokban: nem könnyű értelmezni őket. Nincs hozzájuk használati utasítás, az absztrakt, geometrikus és konkrét művészetben nem támaszkodhatunk a régi korok által szabott szabályokra. Így nem tudjuk, hogyan álljunk hozzájuk, mit csináljunk velük: csak nézni kell-e őket vagy bele kell-e gondolni valamit, érteni kell-e a művet vagy csak elfogadni olyannak, amilyen? Talán ez is a csavar ebben, és olyanok, mint egy rejtvény vagy egy krimi: nekünk kell megfejtenünk, keresnünk rajta valami szabályt, találni valamilyen gondolatot, a megoldáshoz pedig bármit felhasználhatunk a szabad asszociációtól a lexikális tudáson át a sudokuszerű kirakásig.
A stílusról Beke László művészettörténész mesélt a megnyitón: ?A konkrét művészet a legtöbb esetben valóban geometriai formákból áll, főleg, ha festészetről van szó. De mi az, hogy konkrét? Az absztrakt művészet valahol fokozatosan elvonja a valóságos formákat. A konkrét művészet nem von el semmit, csak van: vannak formák, és a formákban is vannak formák. Én így értelmezem ennek a stílusnak a konkrétságát, ami filozofikusan is sok mindennel összefügg. Egyébként már százötven éve húzódó vita van a művészetben ezekről az önmagukban való festményekről, amelyeknek többnyire nincs mögöttes jelentésük? ? mondta a szakértő.
A kiállító művészek között tehát vannak magyarok és külföldiek, ismertek és kevésbé ismertek. A magyarok között megtaláljuk például Pan Mártának a végtelen Moebius-szalagot ábrázoló szobrát, Molnár Vera két izgalmas festményét, valamint Maurer Dóra két, geometriával és színekkel foglalkozó alkotását is. A tárlat egyik kiemelt, bár eddig még ismeretlen alkotója Haruhiko Sunagawa volt.
Szöllősi-Nagy András az UNESCO egyik meghatározó vezetőjeként érkezett Párizsba, itt ismerkedett meg a magyar és más nemzetiségű művészekkel. Felesége, Nemes Judit szintén festőművész, alkotásai ugyanúgy a geometrikus absztrakciót követik. ?A magyar művészettörténetben Párizsnak különleges helye van. Éppen ezért köszönjük Andrásnak és Juditnak, hogy a gyűjteményükből olyan kincseket hoztak, melyek által megismerhetjük az 1990-es évek párizsi magyar művészeti életét, valamint nemzetközi és magyarországi barátaink alkotásait? ? zárta a kiállítás megnyitóját a főigazgató.
Révy Orsolya
Fotók: Csákvári Zsigmond
