Egyháztörténeti adatok szerint a Szabolcs megyei Máriapócs egykori fatemplomában lévő Mária-ikon könnyezni kezdett. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlévőket. Hetekkel később 1696. december 8-án kíséretével a faluba érkezett a Tisza-vidékre vezényelt császári seregek főparancsnoka, gróf Corbelli tábornok. Megvizsgálta a táblakép épségét, és a lefolyó könnyeket egy kendővel felszárította. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a lovak patája nem ütötte át a jeget, a templomi kelyhekben pedig a bor és a víz is megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak. - A képet I. Lipót császár parancsára 1697-ben Bécsbe szállították és a Szent István dómban helyezték el. Az Ikonról több másolat készült, s közülük egy a máriapócsi templomba került. Ezen a másolaton 1715-ben, majd 1905-ben megismétlődött a könnyezés. Az 1715-ös jelenség után indult meg a máriapócsi búcsújáróhely fejlődése. 1756-ban új templom épült a szabolcsi községben, majd oda települtek a Szent Bazil Rend szerzetesei, akik kolostort létesítettek. Máriapócs ma már Európa egyik legismertebb és leglátogatottabb kegyhelye, évente több, mint félmillió zarándok keresi fel. Meglátogatta a római katolikus egyház feje, II. János Pál pápa is, aki 1991. augusztus 18-án mutatott be szentmisét a görögkatolikus kegytemplomban. Máriapócs 2003 óta tagja a kontinens legjelentősebb Mária-kegyhelyei egyházi szervezetének, az Európai Máriás Hálónak.
