Matthew Herbert dupláz Budapesten

Nagyon ritkán születik e világra olyan univerzális zenei tehetség, mint Matthew Herbert, aki producerként, zeneszerzőként, DJ-ként, aktivistaként, háttér- vagy frontemberként egyaránt magas, sőt a legmagasabb színvonalon teszi a dolgát. Olyannyira, hogy szerteágazó tevékenységét szinte nem is egy emberként, hanem tucatnyi alterego mögé bújva végzi. Legyen az a saját neve alatt kiadott jazzes-lírai elektronika, Doctor Rockit néven szerzett minimálhouse, Radio Boyként vagy Wishmountainként jegyzett szubverzív puttyogás, klasszikushoz közelítő dalszerzés Björknek, Roisín Murphynek vagy feleségének, Dani Scilianónak, remixek az REM-nek, a Molokónak, Serge Gainsbourgnak, John Cale-nek és ezernyi más sztárnak.

 

Matthew Herbert, aki egy rádiós hangmérnök fiaként már gyerekfejjel tökéletesen kiismerte magát a stúdiótechnikában, négyéves kora óta zenél intenzíven, zongora- és hegedűtanulmányai után az Exeter University színház szakán folytatta tanulmányait és zajkeltési kísérleteit. A kilencvenes évek közepe óta foglalkozik intenzíven zeneszerzéssel, első igazi munkája az 1998-as Around the House volt, ami - címének megfelelően - háztartási zajok nagyszabású kompozícióvá összeállított gyűjteménye. A folytatás, a 2001-ben megjelent Bodily Functions, ez a csodálatos, érzelmes album azóta is az elektronikus zene egyik kulcsműve. Ezeken és a 2003-ban kiadott Goodbye Swingtime albumon vált egyértelművé Herbert munkamódszere: a dalok dekonstrukciója, elemi egységekre, hangokra bontása, majd újbóli összeszerelése, barkácsolása, "bricolage-a".

 

2003-ban a Beatles által is legendássá vált Abbey Road stúdióban tizenhat stúdiózenésszel megalapította big bandjét, és olyan fesztiválokon adott fergeteges koncerteket, mint a barcelonai Sonar, a Montreux Jazz Festival, a dániai Roskilde Festival és mások.

 

Herbert zenéjének idővel egyre jelentősebb politikai üzenete is lett, így a 2004-ben megjelent Plat Du Jour című albuma, amelyen kizárólag élelmiszerek és csomagolásuk hangjaiból készített zene hallható, s amellyel nem csak a hatalmas élelmezési láncokat, hanem a halálbüntetést és az iraki háborút is kritizálta. A Guardian így jellemezte a korongot: a főszakács egyszerre vadul befolyásolja az érzékeinket, a lábunkat és az intellektusunkat. 

 

Legutóbbi, Scale című, kimondottan "hallgatóbarát" popalbumán a jazz, a diszkó és az érzéki house-ritmusok elemei ötvöződnek. A felvétel hangjait adó 723 tárgy között koporsók, benzinpumpák, üstökösök, bombázók szerepelnek.

 

Lehetetlen összefoglalni Matthew Herbert alig másfél évtizede tartó, ám elképesztően gazdag pályáját. Elborult zörejkovácsolástól andalító balladákon át, ihletett és az eredetivel egyenértékű remixeken keresztül elektródiszkóig és masszívan pumpáló négynegyedes house-okig terjed a spektrum, de bármelyikről is legyen szó, azonnal felismerhető rajta Herbert összetéveszthetetlen egyénisége.