Maurics András a Karabély együttesben

Szeptember 22-én végleg bedobja a törülközőt a '80-as évek magyar undergroundjának talán leghitelesebb mai őre, a Sziget Fesztivál állandó résztvevője, a Karabély zenekar. Hangzásban valahol a Quimby és a Kispál között tanyázó banda frontembere, hazánk rockszövegíróinak egyik legjobbika, Gyáni Levente nemrég a Quartnak nyilatkozva elmondta: "nem volt nagy összeveszés - mindössze úgy érzik, hogy a zenekarban lévő lehetőségeket kimerítették" és külön kívánják folytatni.

A Karabély együttes alakulása az emberemlékezet előttre datálható (1991 körülre). A banda gerince - tájékoztat a honlapjukon található együttestörténet - a Madách Imre Gimnázium növendékeiből állt össze, akik 1987-88 táján hagyták el a nevezett intézményt. A "gerinc" Gyáni Leventére és a basszista-vokalista Maurics Andrásra vonatkozik, az akkoriban háromfős zenekar ugyanis azon fura szokást vette fel az évek során, hogy a dobost minden album elkészítése előtt lecserélték.

A zenekar kötelékébe '96 legvégén lépett be a hajdan a boldog emlékezetű Vidámpark együttes "klasszikus" felállásában, majd annak feloszlása után a ColorStar tánczenekarban ténykedő Szalay Péter. Ő aztán '98 nyarán kiszállt a Karabélyból, helyét pedig egy régi ismerős, a "Csinibabás" Sátori Gábor vette át - tájékoztat a Karabély életrajza. 1998 végén a banda - immár másodszor - billentyűssel próbált zenét csinálni. Sajt munkássága régebbi dalokra is kihatott. Medve Ákos (dob) 1999 júniusában hagyta el a zenekart. Egy darabig voltak olyan hírek, hogy Dudás Viktor, a Karabély "első lemezes" dobosa váltja őt fel, de végül Polyák Krisztián lett a tendergyőztes.

És ez így ment majdnem évről évre. Időközben szerencsére kijöttek olyan korongok, mint a Talpramagyar, a két évre rá, 1994-ben készült Irány a végtelen, a Hotel béke és 2002-ben a Táltos utca. "Virágzó akácfaág örök álmát alussza" ? szeptember 22-től.