Rázsi Botond felidézte: az Egri Ifjúsági Zenei Program keretében eddig több mint 10 millió forintot költött a helyi könnyűzenei élet támogatására az önkormányzat. A kezdeményezés számos előadónak és zenekarnak teremtett fellépési és fejlődési lehetőséget, emellett zenei programok sokaságával színesítette az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre pályázó település kulturális kínálatát. Az egész napos, ingyenesen látogatható seregszemlére az ország minden részéből várnak résztvevőket ?mondta az alpolgármester, jelezve: a konferencia délelőtt plenáris üléssel indul, ahol bemutatkozik az Egri Ifjúsági Zenei Program, valamint a Hangfoglaló Könnyűzenei Támogató Program, délután pedig két műhelyprogram keretében a Nemzeti Kulturális Alap aktuális pályázatairól tudhatnak meg praktikus információkat, továbbá az EIZP jövőjéről szóló egyeztetésekbe kapcsolódhatnak be a megjelentek.
Bajnai Zsolt, a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló program kollégiumvezetője modellértékűnek nevezve az egri kezdeményezést, majd hangsúlyozta: a február 7-i konferencián ezt szeretnék megismertetni az érdeklődőkkel, hogy az önkormányzatok és partnereik sikerrel vehessenek részt az NKA városi zenei koncepciók elkészítésére kiírt, február 28-án záruló pályázatán. Mint felidézte, a Nemzeti Kulturális Alap a Hangfoglaló programon keresztül az elmúlt 4 évben közel 3 milliárd forintot fordított a hazai könnyűzene támogatására. Ebből több mint 120 zenekar mellett klubok és zenei fesztiválok is részesültek. A városi zenei koncepciók elkészítését támogató 8,5 milliós forrás mellett január végéig másik két keret is nyitva áll még a pályázók előtt: ezek egyike közel 30 millió forintból segíti a zeneiskolai zenekarok munkáját, míg bő 120 millió forintból magyar zenészek és együttesek külföldi koncertjeit, turnéit támogatják ? hívta fel a figyelmet a sikerekre a kollégiumvezető. Bajnai Zsolt rámutatott arra is: a 2014-ben Cseh Tamás Program néven, a Nemzeti Kulturális Alap égisze alatt elindított, tavaly ősz óta Hangfoglaló programként ismert könnyűzenei támogató rendszer két legfontosabb küldetése mindenki számára megteremteni a hangszerhez jutás lehetőségét és pluszforrásokat bevonni a könnyűzenei életbe.
A könnyűzene nem csupán szórakozás és üzlet: az együtt muzsikáló emberek sikeresebbek a tanulásban és erősebb szociális érzékkel rendelkeznek társaiknál ? fogalmazott, megjegyezve: hazánknak e téren komoly lemaradást kell pótolnia, hiszen Magyarországnál Európa-szerte csak Bulgáriában zenélnek kevesebben.
Forrás: MTI