(MTI) - A kötetet pénteken mutatták be a Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyőn Beer Miklós váci megyéspüspök és Sergio Tellan magyarországi kapucinus elöljáró részvételével. A művet Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát méltatta - mondta el a szerző, Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.
A többéves kutatómunka eredményeként megszületett 300 oldalas - képekben és illusztrációkban bővelkedő - kötet a teljességre törekedve ad betekintést a ma is népszerű kegyhely történetébe. A szerző nemcsak a kegyhely építésébe, az ottani vallásgyakorlásba, illetve egyháztörténeti folyamatokba enged betekintést, hanem például a szerzetesi élet mindennapjaiba is.
2009-ben volt 250 éve, hogy gróf Grassalkovich I. Antal, Gödöllő birtokosa lorettói kápolna építésébe kezdett a besnyői pusztán, a török időkben elpusztult középkori templom helyén. Az építés során a földből kicsiny Szűz Mária-szobrocska került elő, és ennek révén a kápolna azonnal zarándokhellyé vált, olyannyira, hogy Grassalkovich Antal a templommá bővítését és a kapucinusok letelepítését határozta el. 1763-ban alakult meg a kapucinus közösség, majd 1771-ig fokozatosan kiépült a rendház és a templom együttese, valamint a kolostori- és hitélethez szükséges környezet, a gazdasági háttérrel együtt.
Besnyő, melyet a 19. század derekától kezdtek Máriabesnyőnek nevezni, már a 18. század végére az ország egyik legjelentősebb zarándokhelye lett. 1950-ben azonban a kommunista hatalom megszüntette a szerzetesrendeket, és a kapucinusoknak is el kellett hagyniuk kolostoraikat. A csaknem négy évtizedes időszak azonban nem vetett véget teljesen a Mária-kultusznak, ha szerényebb mértékben is, de folytatódtak a búcsúk és a zarándoklatok.
A vallási élet megújulása 1989-re tehető, amikor a kapucinusok visszatérhettek, és azóta a hitélet bővülése, fellendülése tapasztalható. A templom 2008-ban "basilica minor" rangot kapott.
A bazilika rang a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakorta liturgikus képzéseket, speciális kurzusokat, a szertartások értelmezését magyarázó
előadásokat tartanak, és nagy gondot fordítanak az adventi, a karácsonyi, a nagyböjti és a húsvéti ünnepek előkészítésére, Isten igéjének hirdetésére - mondta el korábban Beer Miklós.
előadásokat tartanak, és nagy gondot fordítanak az adventi, a karácsonyi, a nagyböjti és a húsvéti ünnepek előkészítésére, Isten igéjének hirdetésére - mondta el korábban Beer Miklós.
A kétszintes barokk műemlék kegytemplom és kolostorépület 2001-ben a váci egyházmegyéhez került. A kegyhely múltjáról és értékeiről eddig nem készült átfogó munka. Varga Kálmán könyve a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány keretében működő Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség kiadásában, a váci püspökség támogatásával jelent meg.
