Csupó Gábor ötszörös Emmy-díjas rendező-producer olyan stúdióknak gyártott sikerprodukciókat, mint a Nickelodeon, a Walt Disney, a Fox Television és a Paramount Pictures. A Simpson családdal és a Fecsegő tipegőkkel popkulturális ikonokat teremtett, generációk nőttek fel kultikussá vált rajzfilmsorozatain és egész estés animációs filmjein – hangsúlyozta a keddi bemutatón Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas szakember, a kötet egyik szerzője.
Rófusz Ferenc Oscar- és Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező, akit több mint negyvenéves barátság fűz Csupó Gáborhoz, felhívta a figyelmet arra, hogy Csupó és csapata nagyon bátor volt A Simpson család elkészítésénél, felrúgta a Disney-iskolát, olyan színeket és animációt választott, amelyek végül hatalmas sikert hoztak. Kitért arra is, hogy Csupó Gábor mindig önmaga maradt, ugyanolyan ma is, mint amikor elhagyta Magyarországot. Pályafutása során jó érzékkel és ízléssel sok tehetséget gyűjtött maga köré – tette hozzá.
Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező a kezdetekre visszaemlékezve elmondta, hogy Csupó Gábor fázisrajzolóként kezdte pályafutását a Pannónia Filmstúdióban, ahol a Mézga család című kultikus magyar rajzfilmen dolgozott. Csupó Gábor felidézte, hogy mindig is nagyon szeretett rajzolni, először a 101 kiskutya című Walt Disney-film bűvölte el 11-12 éves korában, később elhatározta, hogy animátor szeretne lenni. Akkoriban egyik iskolában sem tanítottak animációt, csak a Pannónia Filmstúdión belül lehetett ilyen tapasztalatot szerezni nagy mesterektől.
„Az európai kultúrát és az európai művészek szemléletét vittem ki Amerikába, mindig is kilógtam Hollywoodból, mindig európai őrült művészként tekintettek rám, nem akartam utánozni az amerikai stílust” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy bár hatottak rá a korai Disney-filmek, nem ment bele a tipikus hollywoodi rajzfilmstílus gyártásába.
A Simpson család elkészítéséről elmondta: Matt Groening eredeti ötletét keltette életre a Klasky–Csupo rajzfilmstúdió. „Meganimáltuk, megszíneztük, amiből a legelején baj volt, Jim Brooks producernek először nem tetszett az ötlet, de meggyőztük róla, hogy annak ereje van, hogy olyan más, mint a többi” – hangsúlyozta.
„Nagyon szerencsés voltam, jól időzítettem, de az én tehetségem abból állt, hogy megláttam másokban a tehetséget”
– mondta, kiemelve, hogy egy kijevi stúdióból vitt ki rajzfilmeseket, de több kiemelkedő magyar rajzoló is dolgozott a stúdiójában. Csáji László Koppány, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója elmondta, hogy Csupó Gábor életrajzi kötete a Magyarok Hollywoodban könyvsorozatban jelent meg. Szerinte a rajzfilmes életútja példa arra, hogy a tehetség utat tör magának. Az alkotó soha nem vesztette el magyarságát, életútjában a család és a karrier sem volt összeegyeztethetetlen – hangsúlyozta.
Takó Sándor, a kötet másik szerzője elmondta: Kollarik Tamással együtt
3 évig dolgoztak az életrajzi köteten, többórás interjúkat készítettek barátokkal, közvetlen munkatársakkal és családtagokkal. Megszólal a könyvben Rófusz Ferenc, Kálomista Gábor és Mándoki László is. Az albumszerű kötet lineáris szerkesztésben a kezdetektől napjainkig követi végig történeteken, kitekintéseken és interjúkon keresztül Csupó Gábor életét, munkásságát és művészetét, több mint 300 fotó kíséretében.
Ferencz Mihály, a könyv tervezője hangsúlyozta: Csupó Gábor életéhez és stílusához igazították a kötet kinézetét, amely így színes és izgalmas lett, a szöveg pedig átélhetővé teszi az alkotó történetét.
A kötet bemutatója előtt Csupó Gábort a MOME címzetes egyetemi tanárává avatták fel, mint mondta, pénteken már tart órát az egyetemen. A Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című kötet angol nyelvű változata is készülőben van, hangzott el a keddi könyvbemutatón.
Fotók: Lakos Máté
