(MTI) - Mindössze öt példány maradt fenn Baróti Fr. Miklós ferences szerzetes A Sz. Bulcsu Méltosagának, és hasznainak igaz értelmére vezérlö Rövid tanusag című, Kassán 1659-ben kiadott művéből; a korabeli pergamenkötés XIV. századi kódexlapból készült. Nem véletlen, hogy ez az aukció legmagasabbra, 320 ezer forintra árazott darabja.
Felkeltheti a gyűjtők érdeklődését egy díszes, kéziratos könyv is: báró Eötvös Ignác koronaőr munkája a Szent Koronáról. A szerző 1812-től 1823-ig töltötte be a koronaőri tisztséget, megírta a korona történetét és összeállította a koronaőrök listáját 1433-tól 1812-ig. A korabeli bársonykötésben 44 tintával beírt oldal és Binder János öt metszete található, az induló ár 150 ezer forint.
Az 1833-ban Zámári Mihály kerékgyártó-legény számára kiállított céhlevél azért különleges, mert a fejlécben a jászberényi városkép és Lehel kürtjének ábrázolása szerepel. Az ilyen képes céhlevél igen ritka, ezért indítják 80 ezer forintról.
Ugyanennyire taksálják a besztercebányai "Foot-ball torna" és "Lawn-tennis verseny" kőnyomatos reklámplakátját. Datálva ugyan nincs, de stílusjegyei szerint 1896-1900 körül készülhetett. Így egyike az első sporttémájú,nagyméretű színes, litografált plakátoknak. Sporttörténeti kuriózum a magyar labdarúgó válogatott 1950. február 14-én tartott edzésének eredeti jelenléti íve, 29 játékos - köztük Bozsik, Sárosi, Hidegkúti, Puskás - aláírásával, 100 ezer forintért lehet megpályázni.
Két folyóirat, az osztrák-török háborúról tudósító Hadi és Más Nevezetes Történetek 1791-es kiadása, valamint "a szép nemnek mulattatására" készült Uránia 1794-es első évfolyama emelkedik ki a kínálatból. Az előbbi 120, az utóbbi 80 ezer forintos kikiáltási árat kapott.
Három és fél méteres, húsz szelvényből áll az az acélmetszetű tábla, amelynek címlapján Pest és Buda jelenik meg, majd a Duna, nagyon részletes, kisebb (Vác, Visegrád, Esztergom, Pozsony, stb.) és nagyobb látképekkel övezett rajza, madártávlatból, Bécstől Pestig. Az 1842-ben, Bécsben nyomtatott darabért 80 ezer forintot kérnek
Friewisz Ferenc Pest főmérnöke, a kor egyik legtermékenyebb térképkészítője jegyzi az 1867-es kőnyomatos Buda belterületének, Pest bel- és kültelkeinek várostérképét. A 60 ezer forintos térképen az 1838-as árvíz kiterjedése is jelezve van.
